Együtt erősek a V4 országai
2018. december 6. 23:52

A visegrádi csoport jelenti Európa jövőjét – mondta Orbán Viktor néhány napja egy cseh kereskedelmi televízióban. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a V4-ek gazdasági növekedésének üteme kétszerese az uniós átlagnak. A V4-ek tehát komoly tényezővé váltak az EU-ban, amit a „régi” tagállamok nem mindig néznek jó szemmel.

Magyarország és Lengyelország a célkeresztben

A nyugati sajtó a V4-eken belül elkülöníti Magyarországot és Lengyelországot, ahol a napi politikai és gazdasági érdekeken túl erős az ideológiai kapcsolat is a két kormány között. Nem véletlenül áll ez a két kormány az Európai Unió támadásainak a célkeresztjében – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Talán tudatosan is megpróbálják a politikusok és a médiaszereplők leválasztani Csehországot és Szlovákiát, ami „fals képet mutathat, hiszen a politikai hatalom ebben a két országban nem olyan erős, mint a másik kettőben” – hangsúlyozta.

Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök látogatása a két országban azért fontos, mert azt üzeni, hogy mindegyik ország ugyanolyan elkötelezett a V4-es együttműködés iránt, és ez nem csak a gazdaságról szól.

A V4 országai „felnőttek”

Rotyis Bálint, a Médianéző elemzője szerint a V4-országok között már csak a történelmi múltból adódóan is előfordultak komoly ellentétek. Miután felszabadultak a szovjet függés alól, együtt eldöntötték, hogy a kérdéseket megpróbálják kezelni, és közös erővel állnak át a piacgazdaságra, és lesznek részei az Európai Uniónak.

Magyarországon főleg 2010 után a kormány támogatásával azt a célt tűzték ki, hogy a V4-es országok képesek legyenek meghatározni a közös érdekeiket, céljaikat, és ezeket hallassák, végrehajtsák az unióban. Bele akartak szólni az EU jövőjébe, hogy azt ne csak Párizsban vagy Berlinben, hanem Közép-Európában is eldönthessék – folytatta.

Az idei budapesti konferencián kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben lefektették: a V4 elképzelése szerint a sikeres unió csakis erős nemzetállamokra épülhet – fogalmazott. Hangsúlyozta: ezt az identitást fel kell vállalni, és a nyugat-európai migrációs politikát el kell utasítani, a kohéziós források csökkentését pedig meg kell akadályozni. Látjuk, hogy ezek az országok félretették a korábbi vitáikat, és az EU-n belül egy gazdaságilag is megfogható közép-európai térség létrehozására törekednek – tette hozzá.

Újabb dudás a csárdában

Kovács István szerint a Magyarország és Lengyelország közötti jó kapcsolat nem az Orbán-kormánynál kezdődött. A két országot olyan szoros szálak kötik össze, ami példa nélküli. Nem találunk még két ilyen országot, amelynek soha nem volt konfliktusa egymással, viszont mindvégig baráti kapcsolatban álltak. Ez a viszony mindig is egyedülálló marad.

A V4 erejét ugyanakkor az adja, hogy Közép-Európa nagy részét lefedi. Ez a térség – akár munkaerőben, akár GDP-ben, akár az EP-képviselők számát nézve – meghatározó az unióban – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A régi tagállamok pedig tartanak ezektől az országoktól, mert megszokták, hogy az EU a saját projektjük, és profitálnak belőle, valamint a saját ideológiailag képükre formálhatják a többi országot – fogalmazott.

Hozzátette: nem titok, hogy a Benelux államok, valamint Franciaország és Németország sem nézi jó szemmel, hogy „van még egy dudás a csárdában”, és ha a V4-ek összeállnak, akkor meghatározó blokk lehet.ű

Láthattuk, hogy a 2015 óta a közgondolkodás központjában álló migráció kérdésében a V4-országok meg tudtak akadályozni több elhibázott lépést is. Lengyelország és Magyarország ellen jogállamisági eljárás zajlik, ez pedig nem másról szól, mint hogy Szlovákia és Csehország inkább a régi, nyugat-európai tagországok felé orientálódjon.

Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Kialakulóban van a V4-identitás

A V4-országok demokráciák, tehát ha valaki hatalomra szeretne kerülni, annak alkalmazkodnia kell az állampolgárok akaratához. A Nézőpont felmérése szerint az állampolgárok 86 százaléka ismeri a formációt, és kétharmaduk szerint a V4-ek együtt sokkal sikeresebben érvényesíthetik az érdekeiket, mint külön-külön. A lakosság 82 százaléka nem hagyná el az Európai Uniót, 77 százalékuk viszont elutasítja a kötelező menekültkvótát – ismertette Rotyis Bálint.

A V4-országokban közös alap kezd kialakulni, tanúi vagyunk a V4-identitás kialakulásának. Ez pedig jó katalizátora annak, hogy a gyakorlatban megvalósuló programok felgyorsuljanak, a kapcsolatok pedig tovább mélyüljenek.

Igenis lehetséges az együttműködés

A V4 kell, hogy legyen a térség szellemi-gazdasági motorja, de nem csak ez a négy állam. Példaként elhangzott, hogy az Európai Bizottság néhány éve megtámadott Magyarországon egy abortuszellenes kampányt, és mivel uniós pénzből finanszírozták, be kellett szüntetni. Egy nyugat-európai állampolgár nem értheti, hogy miért történt így, ugyanakkor a V4-országok állampolgárai vagy egy szerb állampolgár pontosan tudni fogja, hogy ez miért felháborító – mondta Kovács István.

Olyan történelmi feszültségek állnak fenn a régió országai között, amelyeken gyakorlatilag sosem lehet túllépni. Az viszont, hogy a világ nagy kérdéseiről ugyanazt gondoljuk, megmutatja, hogy van talaja az együttműködésnek – a V4-en túl is – folytatta.

Hangsúlyozta: ezzel az is értelmet nyer, hogy a magyar kormány miért állt a nyugat-balkáni integráció élére, és miért elemi érdeke Magyarországnak, hogy kelet felől minél több állam csatlakozzon az EU-hoz.

Kézenfekvő példa a migráció is, ahol nem a V4-ek és Európa többi része között, hanem Közép-Európa és a régebbi uniós tagállamok között feszül az ellentét – tette hozzá.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Áder: Magyarország legyen erős, független és szabad!
    A honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad - mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a budai Várban rendezett ünnepségen, amelyen csapatzászlót adományozott a Magyar Honvédség Parancsnokságának. Azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.
  • Brüsszel még több migránst hozna Európába
    A dokumentum egésze ellentmondásoktól hemzseg, és nem vesz tudomást a valóságról, a migránsok siralmas elhelyezkedési statisztikáiról, valamint arról, hogy számos európai országban (például Görögországban vagy Spanyolországban) több millió európai ember vár arra, hogy munkához jusson. Az előbbi ország esetében a munkanélküliségi ráta 18,5 százalék, míg az utóbbinál 14 százalék.
  • Nemzetünk integráns részei az őshonos nemzetiségek
    Ez az értékmegőrző tevékenység jó az adott nemzetiségnek, de jó a többi nemzetiségnek is, hiszen ha egyikük értékeket hoz létre, fejlődik, gazdagodik, azzal inspirálóan hat a többi őshonos nemzetiségre is - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
MTI Hírfelhasználó