Több mint kétmillió fenyőfát adnak el karácsony előtt
2018. december 23. 17:19

Nincs karácsony fenyőfa nélkül. Évente átlagosan 2,5 millió karácsonyfát vásárolunk az ünnepek előtt. Az M1 Summa című műsorában kiderül, hogy 2018-ban melyek a legnépszerűbb fajták, illetve, hogy a magyarok milyen ízesítésű szaloncukorral díszítik fel legszívesebben a fájukat.

A legkisebb cserepes 1500, egy közel ötméteres fenyőfa pedig akár 40 ezer forint is lehet. A karácsonyfa kiválasztásának a lakásméret mellett egyedül a pénztárca szabhat határt – idén is. Ma már több fajtából is választhatunk: luc-, ezüst- vagy esetleg nordmann fenyő, de ugyanezeknek a fajtáknak a földlabdás változata is elterjedt az ökotudatos fogyasztók igényeinek kielégítésére – derült ki az M1 Summa című műsorából.

Idén is mindenki megtalálhatta a maga számára tökéletes karácsonyfát. A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke szerint érdekes megfigyelni, hogy egyre kevésbé a fa magassága határozza meg az árát a piacon. Orlóci László közölte, ma már általában nem méterre vásárolnak az emberek fenyőfát, hanem darabra, így a kereskedők is darabárakat szabnak meg. Így a másfél méterestől a háromméteresig különböző árakkal találkozhatunk, az ár pedig háromezertől 12-13 ezerig húzódik – legalábbis ezek a leggyakoribb árak.

Vannak olcsóbbak is

Megjegyezte, természetesen ennél vannak olcsóbb árak is, főleg az árusítás végén, karácsony napján. Szerinte azonban nem érdemes az utolsó napot kivárni, mert olyankor már csak a satnyább fák maradnak meg. Orlóci László elmondta, nem igazak a fenyőfák jelentős drágulásáról szóló hírek. A piaci verseny idén is a tavalyihoz hasonló árakat hozott idehaza.

A szakértő úgy látja, hogy újra kezd divatba jönni a lucfenyő, amelynek az illatával egyetlen más fajta sem tud versenyre kelni. A nordmann-fákból ugyan német és főként dániai importra szorul Magyarország, de az is elmondható, hogy a fenyőpiac döntő hányadát még mindig a magyar termelők termékei teszik ki.

Több mint 200 család ebből él az Őrségben, Zala megyében, amely gyakorlatilag évek óta szinte szövetkezés formájában működik. Közösen állapítanak meg különböző termelési kvótákat, és évi, körülbelül kétmillió fenyőfát adnak el a karácsonyi szezonban.

Elmaradhatatlan díszítőelem a szaloncukor

A karácsonyfa elmaradhatatlan díszítői közé tartozik továbbra is a szaloncukor. A Magyar Édességgyártók Szövetsége megbízásából készült kutatás szerint a hazai fogyasztók 86 százaléka tervez ebből a termékfajtából vásárolni idén is. Az ízek közötti versenyben a megkérdőjelezhetetlen elsősége van a zselés szaloncukornak, amelyet a vásárlók közel kétharmada választott a kedvenc ízének.

Elkészült szaloncukrokat csomagolnak a Szamos Marcipán Kft. pilisvörösvári üzemében 2013. december 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Elkészült szaloncukrokat csomagolnak a Szamos Marcipán Kft. pilisvörösvári üzemében (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Dobogós lett a kókusz és karamella, de sokan szeretik a drágább, például marcipános és mogyorókrémes változatokat is. A választék bőségét jól példázza, hogy negyvenféle közül választhatnak a vásárlók – tájékoztatott Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

A minőséget választják a fogyasztók

Elmondta, szaloncukorból egy-egy háztartás átlagosan egy kilogrammot vásárol. Hozzátette, ha ezt levetítjük egy-egy főre, az nem jelentős mennyiség.

A csokimikulások esetében a teljes piac értéke viszont nagyobb, olyan négymilliárd forint körüli, a szaloncukrok esetében pedig a hétmilliárd forintot is elérheti. Sánta Sándor szerint a táblás és üreges csokoládéknál, azaz a csokimikulásoknál jól látszik az a trend, hogy egyre inkább a minőségi terméket választják a fogyasztók. Még akkor is, ha azért többet kell fizetniük.

Kétszámjegyű növekedés

A szakember tapasztalatai szerint vannak arra mutató jelek, hogy ugyanez a hozzáállás lassan, de biztosan a szaloncukroknál is megjelenik. Vagyis egyre inkább a valódi összetevőket tartalmazó termékek köre teszi ki a forgalom nagy részét. Sánta László közölte, a kereskedők becslése szerint most is kétszámjegyű növekedésről van szó. Hozzátette: elmondható, hogy az első nagy lépést meglépték a fogyasztók és a gyártók is, a minőség garantált.

A szakember megjegyezte, a statisztikák szerint nem vagyunk annyira édesszájúak, mint azt sokan gondolnánk. Az eladási adatok alapján például egy német évente 10-12 kilogramm édességet fogyaszt, míg az európai átlag hét kilogramm körül alakul. Ezzel szemben a magyar átlag fejenként három kilogramm körül van.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Bogár László: Majdan = Hongkong?
    A tüntetők amerikai zászlókkal vonulnak fel, és a pekingi amerikai követség munkatársa, aki mellesleg a CIA fedett tisztje egy hongkongi hotel különtermében tart eligazítást.
  • Szarka László Csaba: Klíma-inkvizíció
    Kezdtem megbizonyosodni a felől, hogy sok minden nem stimmel a globális felmelegedés körül. Ma már egyértelműen látható, hogy a modell eltér a valóságtól. Úgy vélem, hogy e tényt – immár több évtizedes adatsor birtokában – minden kutatónak kötelessége lenne észrevennie, világnézettől függetlenül.
  • A magyar állam az evangéliumi értékekre kezdett épülni
    Ezek az uralkodók meglátták a kereszténységben a "társadalom egyesítő erejét" - jelentette ki. Stanislaw Gadecki kitért arra, hogy nehéz felbecsülni, mit adott Magyarországnak a kereszténység felvétele.
MTI Hírfelhasználó