Évértékelő - Milo Djukanovic visszatért a montenegrói politikai életbe
2018. december 27. 12:07

Montenegró 2018-as évének legnagyobb eseménye az volt, hogy alig másfél éves "politikai nyugdíjba vonulása" után Milo Djukanovic visszatért a politikai életbe, amikor májusban megnyerte az elnökválasztást.

A választás valódi tétje az volt, hogy a balkáni ország folytatja-e a megkezdett euroatlanti integrációt, vagy szakít a Nyugattal, és inkább Oroszország felé fordul. A podgoricai sajtó értesülései szerint Milo Djukanovic éppen azért indult ismét az elnöki posztért, mert egy gyengébb vagy kevésbé ismert jelölt talán nem nyerhette volna meg a voksolást, és oroszbarát politikus kerülhetett volna az államfői székbe.

Milo Djukanovic 27 éve, 29 éves kora óta vezeti az országot, hat mandátumban miniszterelnökként, egyszer pedig köztársasági elnökként állt Montenegró élén, bár háromszor is lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ilyenkor másfél-két évre "visszavonult".

A nemzeti önbecsülésnek tett jót, illetve jó pontokat szerzett a kormánynak az a kezdeményezés, amellyel november utolsó napján, pontosan száz évvel az elfogadása után, a podgoricai parlament semmissé nyilvánította a Montenegró és Szerbia egyesüléséről szóló döntést.

A Szerbiával történő egyesülésről szóló 1918-as döntés semmissé nyilvánítását a kormánypártok kezdeményezték, hogy helyrehozzák azt a "történelmi igazságtalanságot", amely országukkal történt. Az egyesülést követően Montenegró csak 2006-ban vált függetlenné Szerbiától.

A montenegrói külpolitika 2018-ban leginkább állóvízhez hasonlított, a legfontosabb esemény az volt, hogy ebben az évben végre lezárult a határvita Koszovóval. A két ország 2015-ben Bécsben írta alá a pontos határvonalakat kijelölő dokumentumot, ám azt még mindkét parlamentnek ratifikálnia kellett. A megállapodás értelmében mintegy nyolcezer hektár koszovói terület került a szomszédos országhoz.

Ezenfelül 2018-ban Montenegrót is elérte a menekültválság, ám az Adria-parti országon csak néhány ezer illegális bevándorló vonult át, többségük inkább Szerbián keresztül haladt tovább Bosznia-Hercegovina és Horvátország, végül pedig Nyugat-Európa felé.

MTI
Címkék:
  • Egyértelművé vált a hazaárulás
    Már nincs józan vezető egyéniség az adott ellenzék személyi állományában. Senki nem szólt nekik, hogy gyerekek, ezt nem kellene, mert lebukunk. Mindenki megtudja, hogy hazaárulók vagyunk.
  • Mérgezett díszek a fenyőfán
    A Karácsony mély szakralitása mellett a béke, a meghitt nyugalom ünnepe is (lenne), de a fel nagyörömre dallamai és a pásztorok kedvessége mellett disszonáns díszeket is látok az idei fenyőfán.
  • Deglobalizáció
    A korforduló, amelyben benne élünk, a liberalizmus kríziséből fakad. Minden, ami ma korszerű, a liberalizmus különböző mértékű és mélységű tagadásán alapul.
  • A magyarok nagy többsége elutasítja az illegális bevándorlást
    A magyarok kétharmada (67 százaléka) aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást, tízből négyen (41 százaléka) pedig kifejezetten súlyos problémának tartják azt.
  • Hogy jutottak el a britek idáig?
    Teljes a bizonytalanság a brit belpolitikában a keddi történelmi voksolás után, amelyen az alsóház elsöprő többséggel (432 nem 202 igen mellett) leszavazta Theresa May kilépési megállapodását.
MTI Hírfelhasználó