Életet próbálnak lehelni az uniós integráció motorjába
2019. január 12. 11:08

Az uniós integráció motorjának is nevezett német-francia együttműködést szeretnék „felpezsdíteni” a felek, ugyanis hamarosan Angela Merkel és Emmanuel Macron aláírja a megújított szerződést. A dokumentum számos területen szorosabbra fűzné az együttműködést. Szakértők szerint azonban az eredeti szerződés politikai kontextusa nagymértékben más volt.

Több mint 55 éve, 1963-ban egy teljesen más történelmi helyzetben köttetett meg a német-francia baráti szerződés, amelyet két ikonikus politikus, Konrad Adenauer és Charles de Gaulle hozott tető alá.

Most, 2019-ben utódaik, Angela Merkel és Emmanuel Macron a szerződés megújítására és kiegészítésére készülnek. Ha minden a tervek szerint halad, január 22-én alá is írják ezt a megállapodást.

A dokumentum a tervezet szerint a kül-, és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és a technológia, valamint a klíma és környezetvédelem, a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések területén fogja szorosabbra fűzni a Németország és Franciaország közötti kapcsolatokat. Múlt jelen és jövő, avagy honnan indult és merre tart Berlin és Párizs kapcsolata? – ez volt A nap kérdése című műsor témája.

Angela Merkel német kancellár fogadja Emmanuel Macron francia elnököt a berlini Királyi palota építkezésén (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Angela Merkel német kancellár fogadja Emmanuel Macron francia elnököt a berlini Királyi palota építkezésén (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Az európai emancipáció elindítása volt az eredeti cél?

Az eredeti német-francia barátsági szerződés tavaly volt 55 éves. Az 1963. január 22-i Elysée-szerződés lényegében egy hosszú távú európai sikertörténet – jelentette ki a Kossuth Rádió műsorában Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára.

Mint mondta, a két említett államférfi, de Gaulle és Adenauer megállapodott abban, hogy egy megbékítési kultúrát, egy közös emlékezéskultúrát indítanak el, majd intézményesítenek. Ugyanakkor de Gaullenak egy olyan gondolata is volt, hogy ezzel a német-francia együttműködéssel tulajdonképpen az európai emancipációt indítják el az Egyesült Államok dominanciájával szemben.

Hozzátette: a francia-német együttműködésnek már a kezdetekkor megvolt az ambivalenciája.

Az együttműködés története legitimálta és megerősítette azt, hogy olyan együttműködésről van szó, ami Európa motorját hozta létre, és egy fontos strukturális elemévé vált az európai integráció folyamatának – fogalmazott Kiss J. László.

Kifulladni látszik Európa integrációs motorja

Teljesen más helyzet volt 1963-ban az európai kontinensen, elég arra gondolnunk, hogy Európa politikailag is teljesen megosztott volt akkor – hívta fel a figyelmet Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint a német-francia megbékélés sem volt olyan állapotban, mint azt most tapasztaljuk.

Véleménye szerint nem véletlenül fűztek nagy várakozásokat akkoriban a szerződéshez, hiszen az akkor nemcsak politikailag tett volna jót az európai integrációnak, hanem gazdaságilag is.

Teljesen más volt az akkori politikai kontextus – húzta alá a szakértő.

Kihívásokkal állnak szemben

Jelenleg sokkal inkább egyfajta reakció a német-francia együttműködés megerősítése. Reakció többek között a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – szoros együttműködésére, ami az utóbbi években egyre jobban működik. Illetve a napokban jelentették be az olaszok és a lengyelek, hogyan ugyan még ha csak kezdetleges stádiumban is gondolkodnak erről, de egy Varsó-Róma tengelyt szeretnének kialakítani – fejtette ki Törcsi Péter.

Mint mondta, a francia-német tengelynek tehát kihívást jelent, hogy egyre több szövetség alakul ki.

Korábban is volt akarat a megerősítésre

Jelenleg nem választás kérdése az európai védelmi és biztonságpolitikai együttműködés – mondta Kiss J. László, majd hangsúlyozta, ez szükségszerű. Véleménye szerint a kooperáció előtörténete is mutatja a francia törekvéseket, hiszen Macron már korábban is beszélt a szerződést újrakötéséről, megerősítéséről.

Törcsi Péter szerint a jelenlegi politikai vezetők célja, hogy az együttműködés hosszú távon is fennmaradjon

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor: Mutassuk meg Brüsszelnek, hogy milyen sokan vagyunk!
    Közvélemény-kutatók szerint várhatóan négy-hat magyarországi párt, illetve pártszövetség jut be az Európai Parlamentbe (EP) a mostani választáson a 9 induló lista közül. A legfrissebb támogatottsági adatok alapján mandátumot szerez majd a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a DK, továbbá esélyes lehet még az LMP és a Momentum is.
  • A nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz
    Magyarország gazdasága az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, ez az Európa-bajnok növekedés azt igazolja, hogy a nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. kapacitásbővítő beruházásának alapkőletételi ünnepségén szerdán Gyöngyösön.
  • Kvíz
    Vajon az alább idézett beszédet ki mondta el? Vilmos német császár 1916-ban, Joseph Goebbels náci propaganda-miniszter 1940-ben, Gerhard Schröder volt német kancellár az Unió keleti bővítésekor vagy Manfred Weber EU főbiztos-jelölt a mostani kampányban?
MTI Hírfelhasználó