Évtizedekig tartott a görög-macedón névvita rendezése
2019. február 7. 23:51

A névvita lezárultával Macedónia és az Észak-atlanti Szerződés szervezeteinek tagállamai aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet. Ez teszi majd lehetővé, hogy a leendő Észak-Macedónia a katonai szövetség harmincadik tagja legyen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítést követően megvalósult csatlakozási folyamat megnyitását. Szavai szerint az a szélesebb régiók békéjének és stabilitásának megszilárdítását szavatolja. A korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot a NATO tavaly júniusi csúcstalálkozóján hívták meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek egyik feltétele a Görögországgal fennálló névvita lezárása volt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Macedónia érdekes történelemmel rendelkezik, az ország egy olyan autonóm köztársasága volt Jugoszláviának, amely kimaradt a háborúból – fogalmazott Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Ez úgy történhetett meg teljesen egyedülálló módon, hogy a válság kezdetén az ENSZ egy svéd békefenntartó zászlóaljat telepített az országba.

Pozitív példa

Gyarmati István kiemelte: az hogy a háború elkerülte az országot, kedvezően hatott a gazdaság fejlődésére is. Emellett Macedónia egyike volt azoknak az országoknak, melyek meghívást kaptak az EU-csatlakozáshoz, ám a Görögországgal való névvita – amelyet a szakértő szerint a görögök provokáltak – évtizedekig hátráltatta az országot.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart, miután Észak-Macedónia aláírta a NATO-csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet a katonai szövetség tagállamainak brüsszeli ülésén 2019. február 6-án. Az aktus lehetővé teszi, hogy a balkáni ország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 30. tagjává váljon. MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart, miután Észak-Macedónia aláírta a NATO-csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Felidézte, Macedóniában közben kialakult egy bizonyítási vágy, hogy ők egy létező nemzet, és Görögország mellett Szerbiával is konfliktusba keveredtek. De összevesztek az országban tartózkodó albánokkal is, és így egy kisebb fegyveres konfliktus is kialakult, amelyet szerencsére sikerült gyorsan rendezni.

Rájöttek, hogy rendezni kell a kérdést

Több évtized után Görögország és Macedónia is ráeszmélt, hogy a névvitára megoldást kell találniuk. Eljutottak arra a pontra, hogy a világot nem érdekli, miként hívják országukat, a lényeg, hogy ez ne akadályozza az EU-hoz vagy a NATO-hoz való csatlakozást – jelentette ki Gyarmati István.

A folyamat már jó úton halad, bár még sok „göröngyös” tárgyalás van hátra, de az már biztos, hogy közelebb került Macedónia NATO-csatlakozása, és előbb utóbb megkezdődhetnek az uniós tárgyalások is – jegyezte meg.

Belpolitikai és identitásbeli probléma görög részről

A névvita görög oldalról nem feltétlenül biztonságpolitikai, sokkal inkább belpolitikai kérdés, és ezzel összefüggően egy identitásbeli probléma is – erről már Egeressi Zoltán, az NKE tudományos munkatársa beszélt a rádió műsorában. Ezért görög részről erőteljes elutasítás alakult ki Macedónia névváltozásával kapcsolatban.

A magyar nyelv könnyen megoldotta a problémát

Egeressi Zoltán fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar nyelv könnyen megoldotta a macedón névvitát, amely a többi nyelvnek kevésbé sikerült. Magyarul ugyanis egyértelműen különbséget lehet tenni az ókori makedón állam és politikai entitás, valamint a régi királyság bizonyos területeit magába foglaló macedón népcsoport között. Míg előzőt „k” betűvel ejtjük, addig utóbbit „c” betűvel.

A görögök ugyanakkor földrajzi, kulturális és történelmi szempontokat is figyelembe vettek. Szerintük ugyanis a Nagy Sándor-kori Macedón Birodalom a hellén, ókori görög kultúra része. Továbbá a görög álláspont szerint Macedónia egy szláv nyelvet beszélő népcsoport, akiknek semmi közük nincs az ókori Macedón Királysághoz.

Egeressi Zoltán szerint a névváltozás görög vonatkozásban nagy változást nem idéz elő, inkább macedón részről kellett változtatni. Nagy szerepet játszott a 2016 és 2017 között végbemenő kormányváltás, és egy új vezetőség alkalmazkodóképessége, amely megnyitotta az utat. A macedónok több olyan kezdeményezést tettek a görögök felé, amely alapján a görög miniszterelnök is beleegyezett a kérdés megoldásába – jegyezte meg.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Hamis zászlók
    A hamis látszat keltésével azt hazudni, hogy a nemzetellenes szélsőség az adott nemzet megerősödését, gazdagodását, javát akarja.
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
MTI Hírfelhasználó