A nyugati térségnek egyre kevesebb szerep jut Szíriában
2019. február 16. 22:54

A közel-keleti helyzetről szólt az a nemzetközi konferencia, amelyet a héten rendeztek Varsóban. A szíriai-jemeni-palesztin konfliktus volt terítéken, de a terrorizmus és a rakétaprogramok elterjedése is szóba került. A nemzetközi miniszteri tanácskozást a lengyel elnök és az amerikai alelnök nyitotta meg.

Az Iszlám Állam teljes legyőzése az egyik legfontosabb és alapvető kérdése a világnak – fogalmazott Hóvári János turkológus a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, Szíria dél-keleti szögletében még most is dúlnak a harcok, kurd milíciák amerikai csapatokkal együtt küzdenek a terrorszervezet tagjai ellen. Szerinte fontos kérdés, hogy mi lesz majd Szíriával, hogyan zárja majd le a már lassan 8 éve tartó válságot.

Szerinte a varsói konferencián stratégiai kérdésekről és a jövőről is esett szó, és az sem véletlen, hogy azzal egy időben Szocsiban is volt egy tanácskozás, ahol Vlagyimir Putyin orosz-, Recep Tayyip Erdogan török- és Hasszán Róháni iráni elnök arról egyeztetett, hogyan lehet megakadályozni, hogy a szíriai háborúnak ne induljon el egy borzalmas és véres szakasza – tette hozzá.

Egyre kevesebb szerep jut a nyugati térségnek

A Szíriában zajló eseményekben egyre kevesebb szerep jut a nyugati térségnek, hiszen jól látható, hogy a kérdést már évek óta a három ország: Irán, Oroszország és Törökország próbálja megoldani – erről már Egeressy Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa beszélt a műsorban. Hozzátette, a tagállamok már évek óta egyeztetnek ebben a kérdésben. Ezzel párhuzamosan az is látható, hogy az amerikai csapatok kivonulnának Szíriából, Donald Trump amerikai elnök erről már többször is beszélt az elmúlt hónapokban – mondta el Egeressy Zoltán.

Haszan Róháni iráni, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök (b-j) a szíriai válság rendezéséről tartott csúcstalálkozón a szocsi Bocsarov Rucsejben 2019. február 14-én. MTI/EPA/POOL/Szergej Csirikov

Haszan Róháni iráni, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök Szocsiban (Fotó: MTI/EPA/POOL/Szergej Csirikov)

Mint mondta, Szíria északi részén van egy párezer négyzetkilométeres terület, Idlib kormányzóság, amely Törökországgal is határos. A térségben nagyjából 2-3 millió ember zsúfolódott össze, akik nagy része helyi lakos és menekült, de ide tömörültek a külföldről érkező dzsihadista csoportok harcosai is. Hozzátette, míg eleinte ezek a katonák egymással harcoltak, most egy Al-Kaidához köthető, felerősödött csoport tagjaivá váltak. Megjegyezte, nem tartoznak az Iszlám Államhoz, de ugyanúgy veszélyesek.

Az oroszok katonai erőkkel avatkoznának be

Elmondta, Oroszország már többször is tett kijelentést az ügyben, hogy készek akár katonai erőkkel is beavatkozni, hogy minél hamarabb megszüntessék ezeket a csoportokat, ugyanakkor Törökország hevesen tiltakozik a beavatkozás ellen, hiszen a térség a török határ közelében helyezkedik el, ezért a török vezetés úgy véli, ha valóban bekövetkezne egy humanitárius katasztrófa, nagyon sokan vennék célba Törökországot.

Hozzátette, így nem marad más hátra, mint amiről már Szocsiban is esett szó, továbbra is együttműködnek a háború megakadályozásában, és annak ellenére, hogy Törökország egy időt kért, közös erőkkel próbálják megtisztítani a háborús övezeteket. Megjegyezte, a folyamat eddig sem volt, és várhatóan továbbra sem lesz könnyű feladat.

A lakosság kétharmada menekült

Hóvári János elmondta, Idlib tartomány gyakorlatilag egy hegyes-dobos vidék, amelyet hátulról teljes mértékben Törökország vesz körül. Ennek kapcsán egy olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy a különböző egységek, akik a szíriai háborúban harcoltak, azok teljesen beszorultak ebbe a „szögletbe”. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lakosság kétharmada menekült. Hozzátette, a probléma megoldása azért is nehéz kérdés, mert a legnagyobb katonai erőt a dzsihadisták jelentik, akik mögött ott vannak családtagjaik is.

Az Amerikai Egyesült Államoknak Idlibre való ráhatása meglehetősen kevés, már csak azért is, mert a különböző szereplők sem szeretnék azt, hogy amerikai csapatok is megjelenjenek a térségben – szögezte le Egeressy Zoltán. Hozzátette, a Szocsiban lévő tárgyaláson erről is esett szó, és a három ország vezetője üdvözölte Donald Trump döntését, aki nem tervezi amerikai csapatok bevonását, és a még megszállt területekről is kivonulnak.

Hangsúlyozta, most minden, még érintett állam azon dolgozik, hogy a nagyon veszélyes csapatokat likvidálják és megakadályozzák a háborúk folytatását. Hozzátette, egyelőre nem tudni, ez hogyan fog majd megtörténni a gyakorlatban, de szerinte, ha lassan is, előbb-utóbb felmorzsolódik a már egyre szűkebb területre zsugorodó dzsihadisták miatt veszélyes terület – fűzte hozzá a Kossuth Rádióban.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Még megvédhető a demokrácia és a szabadság
    Ez a vasárnapi EP-választás nem más, mint egy újabb népszavazás a betelepítési kvótáról, ahol a Fideszre leadott minden szavazat a nemzeti szuverenitás megvédését szolgálja.
  • Európai egyesült rémálmok
    Ma még sok száz millió realista európai reméli, hogy az Európai Egyesült Államok hirdetőinek, köztük Gyurcsány Ferenc feleségének nem lesz igaza.
MTI Hírfelhasználó