Sikeresen leszállt a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygóra
2019. február 22. 10:15

Sikeresen leszállt a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygó felszínére – jelentette be pénteken a japán űrhajózási és -kutatási hivatal.

A hivatal közölte, az űrszondáról érkezett adatok alapján közép-európai idő szerint csütörtök éjfél előtt nem sokkal sikeresen megtörtént a landolás a Földtől mintegy 340 millió kilométerre lévő aszteroidán.

Arra azonban napokig várni kell, hogy kiderüljön, az űrszondának sikerült-e begyűjteni kőzet- és talajmintákat a 900 méter átmérőjű Ryugun – tették hozzá. A szakemberek szerint a C-típusú Ryugu kisbolygó a Naprendszer kialakulásának hajnalán képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, így többet megtudhatunk az élet keletkezéséről. A pénteki mintagyűjtés az első a Hajabusza-2 számára tervezett három ilyen landolás közül.

A japán űrkutatási hivatal októberben néhány hónappal elhalasztotta az űrszonda landolását, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és nehéz volt megfelelő leszállóhelyet találni. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

A landolás helyét egy hat méter átmérőjű körzetben jelölték ki az eredetileg tervezett mintegy száz méteres átmérőjű térség helyett, emiatt a vártnál jóval bonyolultabb volt a művelet – közölték a JAXA tudósai. A leszállás a legjobb feltételek mellett történt – hangoztatta Cuda Juicsi, a Hajabusza-program igazgatója a JAXA Tokió közeli Szagamiharában lévő központjában. Sibajama Maszahiko japán tudományos miniszter sajtóértekezletén méltatta a Hajabusza-2 teljesítményét és nagyon jelentős eseménynek nevezte hogy bemutathatták a japán technológiai fejlesztések magas színvonalát.

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) által 2019. február 22-én közreadott és a Hajabusza-2 japán űrszonda által január 24-én készített kép a szonda tervezett leszállási helyéről (piros nyíl) a Rjugu kisbolygó felszínén. Az űrszonda február 22-én sikeresen landolt a Rjugu felszínén.

A 2014 decemberében útnak indított űrszonda szeptemberben és októberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba. A roverek felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet. A német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja.

A misszió a tervek szerint 2019 decemberében lezárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt. Jim Bridenstine, az amerikai űrkutatási hivatala vezetője Twitter-üzenetben gratulált a Hajabusza-2 sikeres leszállásához.

A NASA OSIRIS-REx űrszondája január elsején állt pályára a Földtől mintegy 2,25 millió kilométerre lévő Bennu aszteroida körül A 2016-ban indított űrjármű feladata, hogy kutatási mintákat küldjön a Földre a Bennuról. Fokozatosan fog közelíteni a kisbolygóhoz, és robotkarjával 2020 júliusában el tudja majd érni, hogy kőzetmintákat gyűjtsön.

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) és a japán Űr- és Asztronautikai Intézmény (ISAS) által közreadott képen az intézmények munkatársai ünnepelnek Szagamiharában 2019. február 22-én. MTI/EPA/ISAS/

hirado.hu - MTI
  • „Befolyásolási művelet” az októberi választáson
    Földi László: Az antagonizmusban lévő ellenzéki pártok a koncon való veszekedés miatt szétmarcangolnák egymást, de a külső erőtér ennek az elkerülésére elképesztő pénzt öl a 2022-es projektbe.
  • A migránsokat hajtja a közelgő tél
    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte a svéd Ylva Johansson leendő uniós belügyi biztostól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét az Európai Parlament már elfogadta a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállami szintű tárgyalások megrekedtek.
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
MTI Hírfelhasználó