A holodomor is érv volt az orosz-ukrán szóváltásban
2019. március 15. 21:10

Ukrajnának kártérítést kellene fizetnie a Krímnek azért a veszteségért, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolása előtti 25 évben "pusztító politikájával" okozott - vetette fel Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke pénteken.

Az orosz politikus erről a krími Szimferopolban beszélt helyi és orosz képviselők együttes ülésén, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolásának ötödik évfordulója alkalmából tartottak. "Ukrajna nagyon-nagyon rosszul bánt a Krímmel: megsértette az állampolgárok alapvető jogait, nyelvhasználati jogát, az anyanyelvi oktatáshoz való jogukat, lerombolta a Krím és Szevasztopol városának gazdaságát" - állította a házelnök. Hozzátette, hogy nemcsak Kijev, hanem az Európai Unió is kártérítéssel tartozik, hiszen támogatja Ukrajnát. "Parlamenti és európai intézményeinken keresztül kötelezzük Ukrajnát, hogy kompenzálja azt, amit a Krím elveszített az említett 25 évben" - hangoztatta.

A házelnök szavaira Volodimir Arjev, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője reagált. Gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében azt javasolta Vologyinnak, hogy ne álljon meg ennyinél: kérjen Oroszország kártérítést a vörös hadseregnek a holodomor (az 1932-1933-as nagy éhínség) idején keletkezett veszteségeiért is. Nemzetközi bíróságon nyújthatna be Oroszország keresetet, amelyben követelhetné Ukrajnától az ukrán foglyok Szibériába szállításának költségének megtérítését, sőt, a sztálini lágerek őrzésének díját is felszámolhatná - fűzte hozzá ironikusan az ukrán politikus.

2014 februárjában, a kijevi Majdan-tüntetések nyomán leváltott Viktor Janukovics Oroszországba menekülését követően Moszkva rögtön fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol márciusban erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását az ENSZ tagországainak zöme - beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait - nem ismeri el legitimnek.
 

MTI
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Még megvédhető a demokrácia és a szabadság
    Ez a vasárnapi EP-választás nem más, mint egy újabb népszavazás a betelepítési kvótáról, ahol a Fideszre leadott minden szavazat a nemzeti szuverenitás megvédését szolgálja.
  • Európai egyesült rémálmok
    Ma még sok száz millió realista európai reméli, hogy az Európai Egyesült Államok hirdetőinek, köztük Gyurcsány Ferenc feleségének nem lesz igaza.
MTI Hírfelhasználó