A holodomor is érv volt az orosz-ukrán szóváltásban
2019. március 15. 21:10

Ukrajnának kártérítést kellene fizetnie a Krímnek azért a veszteségért, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolása előtti 25 évben "pusztító politikájával" okozott - vetette fel Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke pénteken.

Az orosz politikus erről a krími Szimferopolban beszélt helyi és orosz képviselők együttes ülésén, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolásának ötödik évfordulója alkalmából tartottak. "Ukrajna nagyon-nagyon rosszul bánt a Krímmel: megsértette az állampolgárok alapvető jogait, nyelvhasználati jogát, az anyanyelvi oktatáshoz való jogukat, lerombolta a Krím és Szevasztopol városának gazdaságát" - állította a házelnök. Hozzátette, hogy nemcsak Kijev, hanem az Európai Unió is kártérítéssel tartozik, hiszen támogatja Ukrajnát. "Parlamenti és európai intézményeinken keresztül kötelezzük Ukrajnát, hogy kompenzálja azt, amit a Krím elveszített az említett 25 évben" - hangoztatta.

A házelnök szavaira Volodimir Arjev, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője reagált. Gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében azt javasolta Vologyinnak, hogy ne álljon meg ennyinél: kérjen Oroszország kártérítést a vörös hadseregnek a holodomor (az 1932-1933-as nagy éhínség) idején keletkezett veszteségeiért is. Nemzetközi bíróságon nyújthatna be Oroszország keresetet, amelyben követelhetné Ukrajnától az ukrán foglyok Szibériába szállításának költségének megtérítését, sőt, a sztálini lágerek őrzésének díját is felszámolhatná - fűzte hozzá ironikusan az ukrán politikus.

2014 februárjában, a kijevi Majdan-tüntetések nyomán leváltott Viktor Janukovics Oroszországba menekülését követően Moszkva rögtön fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol márciusban erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását az ENSZ tagországainak zöme - beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait - nem ismeri el legitimnek.
 

MTI
Címkék:
  • A Szent Péter-i Európa védelme
    Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
  • Orbánt támadja egy lenini hasznos idióta
    Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
  • Formálódik a magyar 5G stratégia
    Az 5G napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely az állampolgárok és a vállalkozások mindennapi életét alapjaiban megváltoztató innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek elterjedését teszi lehetővé. Kiemelt cél a piacképes üzleti modellek és technológiai megoldások kidolgozására alkalmas, világszínvonalú kutatás-fejlesztési és innovációs környezetek és tesztrendszerek létrehozása is.
  • Magyar állami cél a Kárpát-medence fejlesztése
    Magyar többségű, nagy történelmi múltú településekről van szó, ahova ugyancsak el kell vinni azt az üzenetet, hogy Magyarország minden magyarra számít abban a nemzetépítésben, amelynek lényege, hogy közös hazánknak tekintve a Kárpát-medencét mindannyian egy nemzeti közösség tagjai vagyunk.
  • A vörös diktatúra 133 napja
    Szamuely Tibor: "A vértől nem kell félni, a vér acél: erősíti a szívet, erősíti a proletáröklöt. Hatalmassá fog bennünket tenni a vér. A vér lesz az, ami az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani az egész burzsoáziát.”
MTI Hírfelhasználó