Románia továbbra is adósa a magyar kisebbségnek
2019. március 30. 10:47

 

A magyar kisebbséget szinte folyamatosan megkülönböztetés éri, jogait jelentősen korlátozzák. Legutóbb például elutasította a bukaresti képviselőház azt a tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe.

Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a bukaresti parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával, ezt azonban elutasították.

A román akadémia szerint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Székely népviseletbe öltözött fiatalok Lövéte testvérvárosától, Maglódtól kapott országzászlót  visznek a lövétei hősi emlékműhöz, ahol a magyar hősök emlékünnepe alkalmából tartottak megemlékezést 2018. május 27-én. Az Országgyűlés 2001-ben nyilvánította a magyar hősök emlékünnepévé minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. MTI Fotó: Veres Nándor

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Nem a valódi ígéreteket látja a román kormány

Az akadémia szerint tulajdonképpen semmit nem ígért a nyilatkozat, azonban ez nem így van. Az elmúlt száz év román–magyar vitáit össze lehetne foglalni ebben az egy kérdésben, hiszen egyértelmű, hogy a román diplomácia és a román politikai történet nem úgy tekint a gyulafehérvári nyilatkozat dokumentumára, mint ami valóban ígért volna valamit a kisebbségeknek – magyarázta Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa.

Mint mondta a román álláspont elismeri, hogy a gyulafehérvári határozatok megfogalmaznak ígéreteket, azonban szerintük azok nem vonatkoznak a mai helyzetre, illetve, hogy tulajdonképpen a benne foglaltakat már végrehajtotta a román kormány a kisebbségeknek szóló ígéreteket.

A politológus kiemelte: a gyulafehérvári nyilatkozat nem egy jogi dokumentum, tehát nem emiatt egyesült akkoriban Erdély az akkori Romániával, viszont a román nemzeti ünnep is december elseje, vagy ennek a dokumentumnak az elfogadásáról szóló nagygyűlésnek az évfordulója. A román állam egységét ettől a nagygyűléstől eredezteti a román politikatörténet.

Jogsérelmek érik a magyar közösséget

Romániában semmi nem garantálja a magyar kisebbség jogait. A román alkotmány azonban tartalmaz bizonyos jogokat, például a közigazgatási jog is tartalmaz a magyar kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor Romániában a jog gyakorlásával és a jogállamisággal az a gond, hogy részben hiányoznak törvények, részben vannak törvények, de azok hiányosak, illetve vannak törvények, de nem hajtják végre azokat – magyarázta a Kossuth Rádióban Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője. Véleménye szerint ez az a három fő csapásirány, amin keresztül a magyar közösséget jogsérelmek érik.

Amit nem tilt a törvény, azt szabad?

Pászkán Zsolt a műsorban megemlített egy, a magyar közösséget érintő jogsérelemről szóló példát. Brassó és Kovászna megye határán áll egy tábla, amely búcsút mond a Brassó megyét elhagyóknak. Brassóban a lakosság kevesebb, mint húsz százaléka magyar, a Brassó Megyei Tanács ennek ellenére a táblán feltünteti, hogy „Viszontlátásra”. A napokban arról folyik per, hogy tiltsák el a Brassó Megyei Tanácsot attól, hogy ezt a magyar feliratot kirakhassa, hiszen a törvény ezt nem írja elő.

A szakértő emlékeztetett: a törvény azt írja, hogy ahol a lakosság több mint húsz százaléka magyar, akkor kötelező a magyar nyelvű táblák kihelyezése is. Pászkán Zsolt szerint amit a törvények nem tiltanak, azt elvileg szabad, Romániában is ez érvényesül, kivéve a magyar közösség jogait.

Csak a magyarokat érinti hátrányos megkülönböztetés

Romániában hivatalosan jelenleg 19 kisebbség van a magyarokkal együtt. Messze a legnagyobb kisebbségnek számít a magyar – mondta Illyés Gergely. A roma kisebbség esetében kicsit más a helyzet, mint a magyarokéban, hiszen ők politikailag nem olyan szervezettek, hogy bármilyen közösségi jogokat zászlajukra tűzzenek.

A többi 17 kisebbség, akár a németek, ukránok, szlávok olyan kisszámúak, hogy az ő nyelvhasználati jogosítványaikat szinte sehol nem lehetne érvényesíteni. Ennek ellenére sok német vagy akár szlovák feliratot is találhatunk olyan településeken, ahol az adott kisebbség hagyományosan jelen volt vagy jelen van – magyarázta a szakértő.

A kisszámú kisebbségeknél tehát szinte semmiféle konfliktus nem alakul ki, ez kizárólag a magyar kisebbség körül létezik, ami jelentős hátrányos megkülönböztetés – összegezték a műsorban.

hirado.hu - Kossuth Rádió - MTI
Címkék:
MTI Hírfelhasználó