Kutatással erősíti a légvédelmet a Köszolgálati Egyetem
2019. április 16. 08:43

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program légierőt érintő újításairól, a repüléstudomány napjainkban zajló katonai célú kutatásairól, de a piaci szereplők innovációiról is szót ejtettek azon a konferencián, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szolnoki intézetében rendeztek. A kutatások az NKE nemzetközi láthatóságát is elősegíthetik a tudományos életben.

„1991 óta van Repüléstudományi Konferencia a légiközlekedés népszerűsítésére, azaz negyed százados hagyományt ápolunk” – fogalmazott megnyitó beszédében Palik Mátyás. A HHK Katonai Repülő Intézet igazgatója arról is beszélt: a konferencia témái között a repülésbiztonság, repülésorvostan, de az űrhajózás is szerepel, az intézetben zajló 4 éves GINOP kutatás-fejlesztési program pedig tükrözi, hogy az együttműködések terén is élen járnak, több hazai felsőoktatási intézménnyel vannak kapcsolatban. A GINOP program túl van a félidején, kutatásaikat a konferencia keretében rendezett szakmai napon ismertették.

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program az egész ország védelmi potenciáljának megerősítését célozza, amelynek a légierő vetületében már vannak látható eredményei. A Gripen harcászati vadászrepülő flotta már évek óta védi a magyar és például a balti államok légterét. A közelmúltban Airbus A319-es repülőt szerzett be a honvédség, a közeljövőben pedig érkeznek az új helikopterek. Szénási Jenő ezredes, a Légierő Hadfelszerelési Rendszerek Fejlesztési Osztály vezetője leszögezte: az Airbus H145M és H225M helikopterek nem a „Mi-család” utódai, hiszen ezekkel az új gépekkel nem az egykori szovjet technika követelményeinek lemásolása a cél, hanem a két géptípus célszerű, hatékony és gazdaságos hadrendben tartása. A H145M helikopterekből 20 darab érkezik 2019-2021 között, a gépek üzemeltetését 50 órás németországi tanfolyamon tanulja majd meg a repülő-műszaki és egyéb állomány. A többek között személyszállító, kutató-mentő és tűztámogató képességekre bevethető H225M flotta a tervek szerint 16 darabból áll majd, és 2023-2025 között érkezik a magyar légierőhöz.

A technikai beszerzések mellett komoly, nagy gyakorlati haszonnal kecsegtető kutatások is zajlanak a Katonai Repülő Intézetben. Ezek közül az egyik a repülés általi légszennyezés csökkentésének és az alkalmazott üzemanyagok honvédségen belüli alkalmazásának lehetőségei. Kavas László, a Repülő Sárkányhajtómű Tanszék vezetője annak a teszthajtóműnek az üzemi próbáiról beszélt, amellyel a gázturbinás hajtóművek alternatív tüzelőanyagairól lehet információkat gyűjteni. A méréseket HD kamerarendszer, mérőműszerek és ezek rendszerbe kapcsolása segíti majd. Szintén fontos kutatási terület a katonai repülés emberi tényezőinek vizsgálata. A pilóták teljesítményét ugyanis számos tényező (vibráció, sugárzás) befolyásolja, az ilyen hatások vizsgálata a pilóták egzakt kiválasztását garantálja. Ebben a munkában 19 fős kutatói team dolgozik. Dunai Pál, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék docense a repülőorvosi, teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokról, valamint a teljesítményfiziológiai és testszenzoros kutatásokról beszélt. Ezek során egyebek mellett a hétköznapokból is ismert VR-szemüveget használják a tesztalany pilótajelöltek, de a programnak részei a repülőszimulátoros vizsgálatok is. A repülés egyik alapkövetelménye a megfelelő időjárás-előrejelzés. Az adatok pontosításához, illetve az adott repüléshez való időbeni közelítéséhez nagy segítséget adhatnak a pilóta nélküli technológiák. Olyan drónokról van szó, amelyekkel precízen vizsgálható az alsó légkör 2-3 kilométeres rétege, amely meteorológiai szempontból fehér folt. Bottyán Zsolt, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék vezetője kiemelte: a repülőgépről származó meteorológiai adatok szolgáltatásában elsők lesznek Magyarországon, a tesztek a szolnoki bázis légterében zajlanak.

A konferencián a kutatások részletes elemzése mellett szót ejtettek a Hungarocontrol K+F tevékenységéről, amely piaci termékek és szolgáltatások kidolgozására irányul.

honvedelem.hu
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A magyarok elsöprő többsége változást szeretne
    A magyarok döntő része elégedetlen az Unió migrációs válságkezelésével és változást akar az Európai Unióban. A pártpreferencia adatok alapján magabiztos Fidesz-KDNP győzelem várható a vasárnapi európai parlamenti választásokon – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.
  • Az ENSZ kiesett a szerepköréből
    Az ENSZ több mint hét évtizedes fennállása alatt éppen csak a létrejöttekor kitűzött célját és feladatát, a béke fenntartását és a konfliktusok megoldását volt képtelen elvégezni.
  • Áder: Magyarország legyen erős, független és szabad!
    A honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad - mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a budai Várban rendezett ünnepségen, amelyen csapatzászlót adományozott a Magyar Honvédség Parancsnokságának. Azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.
MTI Hírfelhasználó