Tizenkét elítéltnek mosta meg a lábát Ferenc pápa nagycsütörtökön
2019. április 18. 21:06

Kilenc olasz, egy brazíliai, egy elefántcsontparti és egy marokkói rabnak mosta és csókolta meg a lábát Ferenc pápa a Róma közeli Velletri börtönében, ahol az utolsó vacsorára emlékező misét mutatta be csütörtökön.       

Ferenc pápa a büntetés-végrehajtási intézet színháztermében mutatta be a misét, amelynek során elvégezte a lábmosás szertartását.     

A terembe a börtönben büntetését töltő 570 rabnak csak egy része fért be. Amikor Ferenc pápa belépett a terembe hosszú taps fogadta.     

Rögtönzött homíliájában az egyházfő a testvériségről beszélt, azt szorgalmazta, hogy az emberek - a börtönök falain kívül és belül is - egymás "eltaposása" helyett, egymást szolgálják és segítsék.     

A pápa kijelentette, a világban azt látni, hogy a nemzetek vezetőit az uralkodás irányítja, de "köztetek nem szabad így lennie: a nagyobb és erősebb segítse a kisebbet!" - hangoztatta Ferenc pápa.     

Megjegyezte, a püspökök sem a leghatalmasabbak, ellenkezőleg nekik kell a leginkább szolgálni embertársaikat.     

Az utolsó vacsorára (coena Domini) emlékező szertartáson Ferenc pápa 12 elítéltnek mosta meg a lábát, ahogyan Jézus tette tanítványaival. Ferenc pápa szokása szerint letérdelt a rabok lábához, megmosta és meg is csókolta ezt. A lábmosás szertartására kiválasztott elítéltek között volt keresztény és muzulmán, fiatalabb és idősebb is: volt, aki meghatódott és könnyeivel küszködött.     

Ferenc pápa ritkán szokta megtenni, de most személyesen osztotta ki az ostyát a misén résztvevőknek.     

A misén többek között azokért a rabokért is imádkoztak, akik önkezűleg vetettek véget életüknek a rácsok mögött.       

A Rómától negyven kilométerre levő Velletri város börtöne a térség egyik legnagyobb és legzsúfoltabb büntetési intézete, valamivel több mint 400 férőhellyel. További háromszázan dolgoznak a börtönben, őrök, pszichológusok és mások. 2013-as pápává választása óta Ferenc pápa ötödik alkalommal végzi a lábmosás szertartását börtönben: már 2013-ban egy Róma közeli fiatalkorúak börtönébe ment Casal del Marmóba, majd 2015-ben a római Rebibbia börtönébe, 2016-ban a Róma közeli Pallianóba, tavaly a Róma központjában levő Regina Coeli-börtönbe. Míg elődei templomban, paptársaik lábát mosták meg nagycsütörtökön, Ferenc pápa raboknak, betegeknek, menedékkérőknek, férfiaknak és nőknek, keresztényeknek és más vallásúaknak egyaránt.     

Ferenc pápa már több börtönt felkeresett nemzetközi utazásai során, gyakran használja azt a pásztorbotot, amelyet rabok faragtak neki, és a Szent Péter-bazilikában a milánói börtönben készített ostyákat használja.     

Nagypéntek este a Vatikánnál egy római börtön néhány rabja oszt szét meleg ételt a hajléktalanoknak, olyan ételeket, amelyeket a börtönben készítettek számukra.

MTI
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Michael Barkun amerikai professzor az összeesküvésről
    Ötletek, amelyek korábban stigmatizáltak vagy tiltottak voltak, ma általánosan elfogadottá válnak. Bizonyos értelemben a legtöbb, majdnem az összes összeesküvés-elmélet stigmatizált tudás, amelyről nyíltan beszélnek a médiában és politikai szereplők is, azaz már tulajdonképpen nem számítanak stigmatizáltnak.
  • Így befolyásolja a választásokat Soros György hálózata
    A „gyűlölet elleni” kampányukkal saját bevallásuk szerint azt akarják elérni, hogy a kulcsfontosságú tagállamokban milliókat érjenek el és vegyenek rá: szavazzanak a balliberális pártokra. Különben „veszélybe kerül minden, amiért eddig kiálltunk”, és „hazaküldhetik a migránsokat”.
  • Nemzetünk integráns részei az őshonos nemzetiségek
    Ez az értékmegőrző tevékenység jó az adott nemzetiségnek, de jó a többi nemzetiségnek is, hiszen ha egyikük értékeket hoz létre, fejlődik, gazdagodik, azzal inspirálóan hat a többi őshonos nemzetiségre is - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
MTI Hírfelhasználó