Véget ért az elnökválasztás első fordulója Észak-Macedóniában
2019. április 21. 20:55

Véget ért az elnökválasztás első fordulója vasárnap este Észak-Macedóniában, és az előzetes közvélemény-kutatások alapján biztosra vehető, hogy május 5-én második választási fordulót kell tartani.

Az urnák 19 órakor zártak be Észak-Macedóniában, a választási bizottság közlése szerint a részvételi arány 17 óráig 35,13 százalékos volt. Ahhoz, hogy érvényes legyen a választás, a szavazásra jogosultak legalább 40 százalékának kellett leadnia voksát.

Az első részeredményeket várhatóan vasárnap este tíz óra után hozzák nyilvánosságra.

Az elnöki posztért három egyetemi tanár szállt versenybe. A kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) Sztevo Pendarovszkit, a NATO-csatlakozás főtárgyalóját jelölte az elnöki posztra, aki szavazatának leadását követően reményét fejezte ki, hogy Észak-Macedónia hamarosan csatlakozhat az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Hozzátette: teljes mellszélességgel támogatta a Szkopje és Athén között a tavaly nyáron megkötött megállapodást, mert az mindkét ország érdekeit szolgálja. Mint mondta: várakozásai szerint jelentős előnnyel jut be a második fordulóba, és meg fogja azt nyerni.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova is azokról a tervekről beszélt a voksoláskor, amelyeket megválasztása elején kíván megvalósítani. Véleménye szerint a második fordulóban ő fog győzni, így a délszláv ország első női köztársasági elnökévé válik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ellenezte a görög-macedón megállapodást, de tiszteletben fogja tartani az abban foglaltakat, még ha elnökként igyekezni is fog rámutatni az alkotmányellenes pontjaira. A harmadik indulót, Blerim Rekát az ellenzéki albán pártok delegálták az elnökségért folyó választási versenybe. Noha a közvélemény-kutatások szerint ő várhatóan csak a szavazatok 7-8 százalékát szerzi meg, fontos lesz, hogy a második fordulóban ki mellé áll, ugyanis szavazóbázisa döntheti el, hogy végül ki lesz Észak-Macedónia új köztársasági elnöke.

Macedónia és Görögország között tavaly nyáron jött létre megállapodás Macedónia nevének megváltoztatásáról, és ezzel lezárult a 27 évig tartó névvita a két ország között. A névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítás február 12-én lépett életbe, így azóta a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják.

MTI
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Theresa May bejelentette lemondását
    A potenciális jelöltként számon tartott lehetséges utódok között szerepel Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor zászlóvivője - aki a felmérések szerint a legnépszerűbb a párttagság körében -, valamint Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter és Penny Mordaunt védelmi miniszter.
  • Védelmi eszközök a hibrid háborúban
    Nagy mennyiségű fegyverhez is juthatnak, ha elérnek egy kritikus tömeget és európai bázisú laktanyákat foglalnak el. Az így megszerzett fegyverekkel pedig konkrét támadást indíthatnak európai célpontok ellen.
  • Orbán: mindent megteszek az EPP sikeréért
    Nem akarja, hogy az EPP a politikai baloldallal kösse össze a sorsát, mert ez az oldal olyan dolgokat képvisel, amelyek "tönkreteszik Európát, Németországot is". A baloldal nem feltartóztatni akarja a migrációt, hanem támogatni, és egy "európai szocializmust" javasol, amelynek az árát a németek, és kisebb mértékben a közép-európaiak is megfizetnék.
MTI Hírfelhasználó