Húsvéthétfő legrégebbi hagyományai a locsolkodás és a tojásfestés
2019. április 22. 09:49

Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a legények megöntözik a lányokat.

Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást.

Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A lányok ilyenkor a legszebb ruhájukban várták a locsolókat

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne a legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.

Fotó: MTI/Járai Rudolf

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számukra a szép ruha és a kedves locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.

Kedves hagyomány a tojásfestés

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojásfestés. Manapság ezt a hagyományt, főleg városokban, elhagyják, és sok helyen csokitojást adnak a lányok, asszonyok a locsolkodásért. Régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti „gyártásból” a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre is szállították, annyira népszerűek voltak.

Egyes vidékeken szokás volt a húsvéthétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útnak, hogy megöntözzék a legényeket.

A húsvéti ünnepkör szerves részét képezi a tűz- és vízszentelés hagyománya – mondta Bereczki Ibolya néprajzkutató a köztelevízióban.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
  • Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet
    Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna!
  • Kozma Imre 1989-ről: Új reményt kaptak nálunk a keletnémetek
    Több tízezer keletnémet jött Magyarországra 1989 nyarán, mert az NDK-ban elterjedt a pletyka, hogy pár órára megnyitják az osztrák-magyar határt. Heteket, hónapokat táboroztak itt Magyarországon, hogy aztán innen újból eljussanak hazájuk nyugati részébe.
MTI Hírfelhasználó