Erdogan: Törökország archívumai nyitva állnak az örmény népirtás kérdésének kutatói előtt
2019. április 24. 22:08

Törökország archívumai nyitva állnak az örmény népirtás kérdésének kutatói előtt - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán az ankarai államfői palotában egy történelmi szimpóziumon annak kapcsán, hogy április 24. az örmény népirtás emléknapja.

Törökország határozottan tagadja, hogy az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban az örmények ellen elkövetett gyilkosságok népirtásnak minősülnének.

Erdogan szerdai beszédében egyúttal arra szólította Örményországot, valamint a többi olyan államot, amely rendelkezik anyagokkal a kérdéssel kapcsolatban, hogy szintén tegye hozzáférhetővé az archívumait. "A dokumentumokat az illetékesekkel vizsgáltassuk meg, majd mi, politikusok már a kutatás eredményeiről beszélgessünk!" - szorgalmazta.

A török államfő hangsúlyozta: aki meg akarja találni az igazságot, Törökország archívumai nyitva állnak előtte. Ankarának nincs titkolnivalója - nyomatékosította.

Erdogan ugyanakkor élesen bírálta a párizsi vezetést, amiért a közelmúltban elfogadta, hogy ezentúl Franciaország is megemlékezik április 24-én az örmény népirtásról.

mmanuel Macron francia elnök a lépést február elején jelentette be, és Törökország már akkor is a legmagasabb szinten elítélte.

A török elnök szerdán úgy fogalmazott: "még ma is halljuk, a szívünkben érezzük az ártatlanok sikoltásának visszhangját Líbia és Algéria sivatagaiban. Az ottani üldöztetés és mészárlások felelősei nem muzulmánok. Huszonöt évvel ezelőtt Ruandában 800 ezer embert öltek meg, amit nyilvánvalóan a franciák követtek el, kezünkben vannak a vonatkozó adatok. Leszálltak Afrikában a helikopterekkel, lekaszabolták az embereket, és összegyűjtötték a gyémántot meg az aranyat." "Aztán még ők állnak neki kioktatni minket!" - hangoztatta Erdogan, hozzátéve, hogy egyszer Macronnak a szemébe is megmondta mindezt.

A török államfő úgy vélte: a franciák mindig is igyekeztek félrevezetni a világot, hogy jóságos, kedves embereknek tűnjenek.

Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, s azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.

Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a "vörös vasárnapon" vettek őrizetbe Mehmed Talat akkori belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.

Törökország ugyan 1991-ben elismerte Örményország függetlenné válását, a felek azonban diplomáciai kapcsolatot máig nem létesítettek egymással. A két szomszédos ország között közvetlen kereskedelmi kapcsolat sincs, átkelő nem üzemel, a határon még a vasúti forgalom sem haladhat át.

MTI
Címkék:
  • Nemzeti ügy segíteni a keresztényeknek
    Politikai nézettől függetlenül magas a kormány üldözött keresztényeket segítő tevékenységének támogatottsága, a lakosság mintegy kétharmada ért ezzel egyet a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A kutatás eredményeiből kiderül: a magyarok közel háromnegyede szerint a szülőföldjükön kell segíteni a vallásuk miatt üldözötteket.
  • Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk
    Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Sorsdöntő öt év vár Európára
    Ha a számok nyelvére fordítjuk le azt, ami az elmúlt években történt, akkor az iszlám terjedése Nyugat-Európában már elérte a kritikus szintet.
MTI Hírfelhasználó