Ukrán elnökválasztás - Május 20-án iktatják be Zelenszkijt
2019. május 16. 11:57

Az ukrán parlament csütörtökön úgy határozott, hogy május 20-án lesz Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök ünnepélyes beiktatása a törvényhozás előtt.

Hosszas huzavona után döntött végül a parlament az elnöki beiktatás dátumáról, amelyről hét határozati javaslatot terjesztettek be képviselők különböző időpontokkal május 17. és május 28-a között. A legkésőbbi dátumra vonatkozó javaslatot a vita közben előterjesztője visszavonta.

A május 20-i beiktatásról szóló javaslatot 315 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.

Zelenszkij azt szerette volna, ha május 19-ére, a politikai elnyomás áldozatainak emléknapjára tűzi ki a parlament beiktatását, de ezt több képviselő ellenezte. Ezen a napon gyászmegemlékezések zajlanak országszerte, és tiltott a tévé- és rádiócsatornákon szórakoztató műsorokat sugározni, ezért ezt a napot nem tartották alkalmasnak a beiktatási ceremóniára.

A beiktatás dátuma azért is fontos, mert a törvény értelmében május 27-éig - legalább fél évvel a törvényhozás mandátumának lejárta előtt - dönthet Zelenszkij arról, hogy feloszlatja vagy sem idő előtt a jelenlegi parlamentet, utána már erre nem lesz lehetősége, hanem ki kell várnia az október 27-én tartandó választást.

Az Ukrajinszka Pravda értesülése szerint Zelenszkij azért is sürgette mihamarabbi beiktatását, mert egyre inkább hajlik arra, hogy beiktatása után rögtön feloszlassa a parlamentet, és már kész is az erről szóló előterjesztés. Döntése attól függ, mennyire lesz együttműködő vele a parlament.

A törvényhozás idő előtti feloszlatása ellen szól azonban két érv: egyfelől csapatának egy része még szeretne időt arra, hogy pártjuk, a Nép Szolgája (Szluha Narodu) tovább erősödhessen.

Másfelől így nem tud a parlament változtatni a választási törvényen, és fennmarad a vegyes választási rendszer, amely az oligarchákat képviselő politikusoknak kedvez.

Az is kérdés, hogy a parlament egyáltalán hajlandó, illetve képes-e a választási rendszer megváltoztatására utolsó heteiben, hónapjaiban, ha ezt az elmúlt évek alatt nem tette meg.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Pünkösd - Egység a sokféleségben
    A mai néppártban már elfelejtett régi kereszténydemokrata jelszó szerint az európai közösség: egység a sokféleségben.
  • Donald Tusknak még nincs elege Magyarország bírálásából
    Ezúttal nem vont párhuzamot Magyarország és a náci Németország között, de Donald Tusk immár sokadik alkalommal tett negatív megjegyzéseket Orbán Viktor miniszterelnökről a Respekt című cseh hetilapnak nyilatkozva. Az Európai Néppárt elnöke szerint kizárólag politikai értelemben van mondanivalója a magyar kormányfőnek, baráti módon már aligha. Tusk beszélt arról is: a Fidesz néppárti felfüggesztése, a párt „karanténja” akár hosszasan is elnyúlhat.
  • Ha lejönnek a havasokból
    Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
MTI Hírfelhasználó