NMHH: a hírközlés a magyar gazdaság motorja
2019. május 16. 13:59

A hírközlés a magyar gazdaság motorja, a hírközlés motorjai pedig azok a szakemberek, akiknek áldozatos munkája folyamatos fejlődést eredményez - emelte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön a győri Széchenyi István Egyetemen tartott távközlési világnapon.

Karas Monika elmondta, az NMHH fontosnak tartja, hogy a távközlés világnapján ne csak a távközlés fejlődését, hanem azokat is ünnepeljék, akik ezt a szakmát előreviszik. A magyar távközlési szakma képviselői soha nem hátráltak meg a feladatoktól, a kihívásoktól - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a technológiai fejlődés mögött emberi vágyak, küzdelmek állnak: nem lenne távközlés, ha nem vágynánk a távolságok legyőzésére, ha nem ösztökélne emberi természetünk arra, hogy a távolságokat egyre hatékonyabb eszközökkel győzzük le.  

A világnap alkalmából átadták az öt évvel ezelőtt alapított Magyari Endre-díjat, amelyet ezúttal Pados László kapott, aki az NMHH-nál egyebek mellett a digitális rádiózás és televíziózás műszaki terveinek előkészítésén és a digitális műsorszórás bevezetésének engedélyezési folyamatában vállalt aktív szerepet.

Felavatták az egyetemen az NMHH támogatásából kialakított hírközlési labort is, amelynek átadóján Karas Monika azt hangsúlyozta ki, hogy a hatóságnak kettős felelőssége az, hogy becsben tartsák az alapokat adó múltat, ami megmutatja, hogy az erőfeszítések eredménnyel járnak, és becsben tartsák a jövőképet, a víziót, ami további munkára, kutatásra és tanulásra sarkall.

Kiemelte, hogy a laborok kialakítását idén is segíti a hatóság. A győri labor kialakítására az NMHH 12 millió forintot fordított. A laborban egy három méter átmérőjű parabolaantenna, antennafej, rögzítő, antennaforgató motor és adó-vevő található.

Az NMHH elnöke hozzátette, hogy a hatóság az elmúlt hét évben tizenegy kreatív médialabort adott át az ország különböző egyetemein, s tavaly több felsőoktatási intézménnyel, köztük a győrivel is együttműködve hírközlési ösztöndíjprogramot indított. A programban az anyagi támogatás mellett a hallgatók a hatóság munkáján keresztül ráláthatnak a hírközlésre.  

Karas Monika emlékeztetett arra is, hogy ötvenedik alkalommal ünneplik a távközlés világnapját, amelynek tizedik éve ad otthont a győri egyetem és idén ötven éves az önálló magyar frekvenciagazdálkodás is.

Földesi Péter, a győri egyetem rektora köszöntőjében azt emelte ki, hogy a jelenkori ipari forradalom a távközlési szakma nélkül nem hajtható végre.

A távközléstől ma az emberek már nem azt várják el, hogy messze és gyorsan továbbítsanak adatokat, hanem azt, hogy megbízható információkat küldjenek egymásnak, amelyeket aztán biztonságosan tárolhatnak és biztonságosan férhetnek hozzá.

Egy példával szemléltetve azt tette hozzá, hogy ez a paradigmaváltás azért is fontos, mert az autonóm járművek esetében a hihetetlen mennyiségű és gyorsaságú adatátvitel mellett a pontosság is kiemelt szempont lesz, mert az életünket bízzuk majd egyszer arra, hogy az önvezető jármű felismer-e egy stop táblát, ami előtte van és meg áll-e.

A laboravatón a rektor azt emelte ki, hogy az új helyiség a kutatásban és a műszaki fejlesztésben fontos szerepet fog betölteni és reményei szerint bebizonyíthatják, hogy a technikai fejlődés lehet környezetbarát is, így szolgálva az emberek javát is.       
 
A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői, köztük Magyarország küldötte aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt.
MTI
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Negyedik EP-győzelmére készül a Fidesz–KDNP-szövetség
    A Fidesz európai parlamenti (EP-) listájáról többen újrázhatnak — egyesek nem is először — most vasárnap, mint ahány helyet összesen az ellenzéki pártok szerezhetnek a számukra legjobb forgatókönyvek szerint. A felmérések szerint a Fidesz—KDNP 13-14 mandátumot is elérhet, míg a DK kettő és a Momentum egy helye győzelemmel érhet fel a két kis párt számára. A vasárnapi EP-választás az MSZP és a Jobbik visszaszorulását, az LMP és a Párbeszéd kiesését hozhatja el.
  • Orbán Viktor: ők mind ott lesznek, "legyünk ott mi is!"
    A bevándorlás nemcsak "kulturális bajt hoz ránk", és nemcsak "a közbiztonságot rontja le", hanem "anyagilag megroppantaná" Magyarországot. A következő uniós költségvetésben el kellene érni, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem például családtámogatásra és fejlesztésekre.
MTI Hírfelhasználó