Boris Johnson indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért
2019. május 16. 17:02

Ha Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának szószólója kerül a párt élére, ő lesz egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is.

Boris Johnson egy manchesteri üzleti rendezvényen vett részt csütörtökön, és arra a hallgatói kérdésre, hogy megpályázza-e a Konzervatív Párt vezető posztját, úgy válaszolt, hogy "természetesen".

Theresa May már decemberben jelezte, hogy nem ő kívánja a következő parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt vezetőjeként.

Távozásának várható időpontját nem fedte fel, de március végén közölte, hogy kész az általa tervezettnél is korábban távozni tisztségéből, ha a parlament elfogadja az EU-val kötött, az alsóházban eddig háromszor is elutasított Brexit-megállapodást.

May éppen csütörtök délután találkozott a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb, végrehajtói jogkörökkel is felruházott szakpolitikai testülete, az 1922 Bizottság vezetésével és tagságával, hogy megvitassa távozásának várható körülményeit.

A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba - már korábban kérte, hogy Theresa May arra az esetre is vázolja fel távozásának pontos menetrendjét, ha a parlament továbbra sem fogadja el a Brexit-megállapodást.

A csütörtöki találkozó után Sir Graham Brady, az 1922 Bizottság vezetője közleményben tudatta: megállapodás született arról, hogy Theresa May és ő ismét összeül, amint június elején az alsóház szavaz a Brexit-megállapodás jogszabálytervezetéről, és azon a találkozón véglegesítik a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási menetrendjét.

A kormány a héten jelentette be, hogy a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lesz a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett. A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, jóllehet a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek.

Az viszont gyakorlatilag konszenzusos várakozás, hogy ha az alsóház a Brexit-jogszabálytervezetet sem fogadja el, akkor Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, és ebben az esetben már a nyáron megindulna az utódválasztási folyamat.

Boris Johnson 2016-ban is indult a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, miután az előző kormányfő, David Cameron a brit EU-tagságról abban az évben tartott népszavazás után lemondott.

Cameron a bennmaradásért kampányolt, ám a referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Johnson kampánymenedzsere a 2016-os utódválasztási versengésben Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter volt. Gove azonban az utolsó pillanatban megvonta támogatását Boris Johnsontól és bejelentette saját indulási szándékát.

Ezután Boris Johnson visszavonta jelöltségét, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett.

Theresa Mayt a döntő fordulóban - utolsó vetélytársának visszalépése után - egyedüli indulóként a párt vezetőjének választotta a konzervatív frakció, és így ő lett a miniszterelnök is.

Johnson, London egykori polgármestere az EU-népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-párti tábor frontembere volt, és jelenleg is az. Külügyminiszteri tisztségéről is azért mondott le tavaly, mert megítélése szerint a kormány a Brexit után is túl szoros kapcsolatokra törekszik az EU-val.

Theresa May távozása után valószínűleg nem Boris Johnson indul egyedüliként az utódválasztási versenyben. A potenciális jelöltek között szerepel Michael Gove, valamint Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Penny Mordaunt védelmi miniszter és Liz Truss pénzügyminiszter-helyettes is.

MTI
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor: Mutassuk meg Brüsszelnek, hogy milyen sokan vagyunk!
    Közvélemény-kutatók szerint várhatóan négy-hat magyarországi párt, illetve pártszövetség jut be az Európai Parlamentbe (EP) a mostani választáson a 9 induló lista közül. A legfrissebb támogatottsági adatok alapján mandátumot szerez majd a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a DK, továbbá esélyes lehet még az LMP és a Momentum is.
  • A nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz
    Magyarország gazdasága az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, ez az Európa-bajnok növekedés azt igazolja, hogy a nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. kapacitásbővítő beruházásának alapkőletételi ünnepségén szerdán Gyöngyösön.
  • Kvíz
    Vajon az alább idézett beszédet ki mondta el? Vilmos német császár 1916-ban, Joseph Goebbels náci propaganda-miniszter 1940-ben, Gerhard Schröder volt német kancellár az Unió keleti bővítésekor vagy Manfred Weber EU főbiztos-jelölt a mostani kampányban?
MTI Hírfelhasználó