Vannak komoly tüskék a német–magyar viszonyban
2019. május 16. 21:39

Angela Merkel egy nagy NDK-t csinált Németországból. Ez azért teljesítmény — mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy tegnapi konferencián. A német—magyar kapcsolatokról szóló beszélgetésen számos kritika érte Berlint, arról azonban kevesebb gondolat hangzott el, hogy mit akar Németországtól a magyar fél.

Továbbra is nehéz érzelmektől mentesen beszélgetni az elmúlt években hektikusra fordult német–magyar kapcsolatokról, legalábbis erre utalnak a XXI. Század Intézet tegnapi konferenciáján elhangzottak. A Terror Házában ugyanis kritikából bőven kijutott Berlinnek, mindenekelőtt Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója támadta a német politikát. Szerinte Németország több konfliktusban gyengeséget mutat, egyszerre küzd egy identitás- és egy orientációs válsággal.

– Gazdaságilag is kezdenek beszorulni, lemaradtak az innovációban, elmarad a várt megújulás – mondta Schmidt, aki szerint ez a folyamat az EU jövőjére nézve is súlyos következményekkel járhat. Szavai alapján mindez azért különösen bosszantó, mert problémái ellenére Berlin továbbra is dirigál. – A németek nem beszélnek a politikáról. Csak rendreutasítani tudnak – fogalmazott a múzeum vezetője, hozzátéve, érdemes elgondolkodni azon, hogy miért foglalkozik állandóan a német közbeszéd egy olyan kis nemzettel, mint Magyarország. – Talán mert irigyek, hogy itt szabadság van. Hogy itt szabadon beszélnek az emberek – adta meg a választ Schmidt, aki szerint Németországon a baloldali, liberális dogmák uralják a közbeszédet.

Balog Zoltán szerint a köztes út az ideális Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A német vendégek több ponton egyetértettek a múzeumigazgatóval. Hubertus Knabe történész, a XXI. Század Intézet főmunkatársa elmondta, a német közbeszédben valóban jellemző a hisztéria, ami a szélsőséges véleménytáborok konfliktusaiból fakad. – Érezhető egy szektás gondolkodás – folytatta Knabe, elismerve, hogy a németek valóban szeretik azt hinni, ők mindent jobban tudnak.

Ugyanakkor valóban vannak problémái az országnak, Knabe a védelmi képesség elhanyagolására vezette vissza Berlin érdekérvényesítő képességének korlátait. Miközben számos kritika érte Németországot, kevesebb szó esett arról, hogy mit vár hazánk a német kapcsolattól. A beszélgetésben a „jó szándékú hegemón” vált fontos jelzővé, a magyarok elvárásának megfogalmazásává. E szerint Berlinnek karakteresebben vállalnia kellene az EU vezető szerepét, de úgy, hogy közben nem erőlteti rá saját akaratát a többi országra. Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke – volt miniszter – úgy fogalmazott, hazánk számára a köztes út az ideális: az sem jó, ha Németország túl erős, de az sem, ha túl gyenge.

Magyar Nemzet
Címkék:
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor: Mutassuk meg Brüsszelnek, hogy milyen sokan vagyunk!
    Közvélemény-kutatók szerint várhatóan négy-hat magyarországi párt, illetve pártszövetség jut be az Európai Parlamentbe (EP) a mostani választáson a 9 induló lista közül. A legfrissebb támogatottsági adatok alapján mandátumot szerez majd a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a DK, továbbá esélyes lehet még az LMP és a Momentum is.
  • A nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz
    Magyarország gazdasága az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, ez az Európa-bajnok növekedés azt igazolja, hogy a nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. kapacitásbővítő beruházásának alapkőletételi ünnepségén szerdán Gyöngyösön.
  • Kvíz
    Vajon az alább idézett beszédet ki mondta el? Vilmos német császár 1916-ban, Joseph Goebbels náci propaganda-miniszter 1940-ben, Gerhard Schröder volt német kancellár az Unió keleti bővítésekor vagy Manfred Weber EU főbiztos-jelölt a mostani kampányban?
MTI Hírfelhasználó