Louisiana állam demokrata kormányzója aláírta az abortusztilalomról hozott törvényt
2019. május 31. 08:38

Az abortuszt a terhesség hatodik hetétől megtiltó törvényt írt alá Louisiana állam demokrata kormányzója, John Bel Edwards, csatlakozva lépésével az Egyesült Államok több más közép-nyugati és déli államának konzervatív vezetőjéhez.

John Bel Edwards a demokrata párti kormányzók közül elsőként iktatott be az abortuszt tiltó törvényt, s ezzel kiváltotta párttársainak haragját.

Aláírásával Louisiana lett – Mississippi, Kentucky, Ohio és Georgia után – az Egyesült Államok ötödik olyan állama, amely a magzat első szívdobbanásától tiltja a művi terhességmegszakítást. Alabama ennél is messzebb ment, törvényen kívül helyezve gyakorlatilag minden abortuszt. Mindegyik jogszabályt idén fogadták el.

A louisianai törvény nem tesz kivételt sem a nemi erőszakból, sem a vérfertőző kapcsolatból fogant terhességgel, viszont egyelőre nem korlátozza az államban működő három abortuszklinika tevékenyégét.

Hatályba léptetésével pedig megvárják, hogy a szomszédos Mississippi államban hozott, de egy bíró által felfüggesztett hasonló intézkedést jóváhagyja-e az a szövetségi fellebbviteli bíróság, amelynek hatásköre Louisianára is kiterjed.

A republikánus többségű louisianai képviselőház nagy többséggel, 79-23 arányban szavazta meg szerdán a tervezetet, amely csakis akkor engedélyezi a terhesség megszakítását, ha az anya élete veszélyben van, ha fennáll a veszélye annak, hogy visszafordíthatatlanul lebénul vagy ha nagy a valószínűsége annak, hogy a babát nem lehet élve világra hozni.

A törvényt megszegő orvos akár kétévi szabadságvesztéssel és praktizálási engedélyének bevonásával is sújtható.

A tervezetet sok demokrata párti képviselő is megszavazta, és – a párt országos vezetőitől eltérően – John Bel Edwards kormányzó kezdettől támogatta.
A szintén republikánus többségű szenátus már korábban megszavazta a jogszabályt.

Elemzők általában arra számítanak, hogy a törvényt civil szervezetek megtámadják bíróságon. Amerikai sajtóinformációk szerint azonban az abortuszt ellenzők valószínűleg éppen erre várnak. Ezzel ugyanis az ügy az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elé kerülhet, s a Donald Trump elnök által kinevezett két új bírával konzervatív többségűvé vált testület törvényen kívül helyezheti az 1973-ban született, úgynevezett Roe/Wade-döntést, amely a nők abortuszhoz való jogát biztosította az Egyesült Államokban.

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó