A Konzervatív Párt vezetőválasztásának második fordulója: Johnson
2019. június 18. 20:43

Egy jelölt, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter esett ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozatának kedden tartott második fordulójában, amelyben ismét a legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta a legtöbb voksot.

A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben tíz jelölt indult.

A múlt csütörtöki első frakciószavazási fordulóban hárman estek ki, pénteken pedig egy jelölt visszalépett, így a keddi második fordulóban hatan indultak, és a szavazás után öten maradtak versenyben.

A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság kedd esti bejelentése szerint a második fordulóban - amelyben a 313 fős konzervatív frakcióból minimum 33 képviselő voksára volt szükség a bennmaradáshoz - Boris Johnson 126 szavazattal végzett a mezőny élén.

Johnson az első fordulóban 114 voksot kapott.

Dominic Raabra 30 képviselő szavazott, így Raab nem jutott tovább a következő fordulókba.

Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter 46, Michael Gove környezetvédelmi miniszter 41, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter 37, Sajid Javid belügyminiszter 33 szavazatot gyűjtött a keddi frakciószavazáson.

Javid kampánystábja kedd este közölte, hogy a belügyminiszter nem lép vissza, annak ellenére sem, hogy éppen a minimálisan előírt szavazatszámmal, az utolsó helyen maradt a versenyben.

A legnagyobb meglepetést Rory Stewart, a mezőny leginkább EU-párti tagja okozta, azzal, hogy az első fordulóban begyűjtött 19 voksához képest kedden csaknem megkétszerezte eredményét.

Stewart határozottan eleveti a megállapodás nélküli Brexit gondolatát, azzal az érvvel, hogy a rendezetlen kilépés súlyos károkat okozna a brit gazdaságnak.

Raab személyében ugyanakkor a mezőny egyik leginkább keményvonalas Brexit-párti tagja esett ki a versenyből kedden.

A volt Brexit-ügyi miniszter saját pártján belül is komoly bírálatok kereszttüzébe került, miután a minap kijelentette: az új miniszterelnök vezette brit kormánynak akár a jelenlegi parlamenti ülésszak lezárásával is meg kell akadályoznia, hogy a parlament valamilyen módon elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból.

A keményvonalas tory Brexit-tábor frontemberének Boris Johnsont szokás nevezni, de azt a gondolatot még ő sem vetette fel, hogy az új miniszterelnöknek a parlamenti ülésszak idő előtti lezárásával kellene biztosítania a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Johnson nem sokkal a vezetőválasztási kampány kezdete előtt leszögezte, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, az Egyesült Királyság október 31-én, a Brexit jelenleg érvényes határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a távozás feltételrendszeréről, akár nem.

Boris Johnson azonban a múlt hét elején tartott kampánynyitó beszédében árnyalta ezt az álláspontját. Kijelentette: ha őt választják miniszterelnökké, az ő célja sem a rendezetlen, megállapodás nélküli kilépés lenne, de azt tartja felelős magatartásnak, hogy a brit kormány e lehetőségre is előkészületeket tegyen.

A menetrend szerint a következő frakciószavazási fordulókat szerdán és csütörtökön tartják, és a cél az, hogy csütörtökre már csak két jelölt maradjon versenyben.

Közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Ha a jelenlegi ütemterv marad érvényben, a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.
 

MTI
Címkék:
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • 50 éve lépett az első ember a Holdra
    Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
MTI Hírfelhasználó