Háborús bűnök miatt ítéltek el egy szerbet Bosznia-Hercegovinában
2019. június 24. 14:22

Tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hétfőn a bosznia-hercegovinai bíróság a szerb Sretko Pavicot az 1992-1995-ös boszniai háború idején a bosnyák civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt - közölte a szarajevói sajtó.

A bíróság bizonyítottnak találta az 58 éves vádlott bűnösségét abban, hogy a 1992 júliusa és szeptembere között a boszniai szerb csapatok tagjaként az észak-boszniai Prijedorban a bosnyák lakosságot nemzeti és vallási hovatartozása miatt üldözte és részt vett civilek meggyilkolásában. A bíróság azt is bizonyítottnak találta, hogy Sretko Pavic tehető felelőssé öt civil meggyilkolásáért. A meggyilkolt öttagú család maradványait 1998-ban találták meg.

Az elsőfokú ítélet ellen az elítélt fellebbezhet.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és a harci cselekmények miatt több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó