Az ismeretlen Görgei - Augusztus 20-ig meghosszabbítják a kiállítást
2019. június 24. 15:04
Augusztus 20-ig meghosszabbítja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás nyitva tartását "közkívánatra és a nagy sikerre" való tekintettel - közölte a közgyűjtemény hétfőn az MTI-vel.
A január 15-én megnyílt tárlat arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) honvéd tábornok valós alakját, pályafutását, majd megítélését, annak változásait napjainkig bemutassa.
Személyét 416 műtárgy, valamint multimédiás alkalmazások, filmek és számos kísérőprogram segítségével idézi meg a kiállítás.
A januári megnyitón Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a magyar hadtörténet kimagasló, Hunyadi Jánoshoz vagy Zrínyi Miklóshoz mérhető alakjaként méltatta Görgei Artúrt.
Mint akkor hozzátette, a tábornok hadvezéri képességeit későbbi bírálói sem vitatták, Kossuth azonban már 1849 őszén Görgeit tette felelőssé a világosi fegyverletételért, és a következő évtizedekben is sokan vádolták árulással a honvéd sereg fővezérét.
Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
Az MSZP bukott kampányfőnöke és egyetlen EP-képviselője Facebook bejegyzésében beleszállt Ursula von der Leyenbe, aki szerinte narancsszemüveget hord és nyilván Orbán zsebében van.
A székelyföldi Atyhán (Atia) szombaton felszentelték azt a római katolikus templomot, amelyet egy villámcsapás okozta 2016-os tűzvész után kellett újjáépíteni.
Bayer Zsolt két állandó közgazdász vendége – Bogár László és Boros Imre – egy tematikus adás keretében az európai identitás kérdését próbálták közérthetően megfogalmazni.
Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
„Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
