Kína nem engedi, hogy a G20-as csúcson megvitassák Hongkong kérdését
2019. június 26. 15:15

Kína nem fogja engedni, hogy a G20-as országcsoport a héten Japánban zajló csúcstalálkozóján megvitassák az ország belügyeit - jelentette ki Keng Suang kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján az elmúlt hónapokban Hongkongban lezajlott, a kiadatási törvény módosítása ellen szerveződött tömeges demonstrációk kapcsán.

Keng az Egyesült Királyságot is arra figyelmeztette, hogy ne avatkozzon többet Kína belügyeibe, hangsúlyozva, hogy amióta Hongkong 1997. július 1-jén (a brit gyarmati státuszból) "visszatért" az anyaországhoz, a várost illető kérdések kínai belügynek számítanak, és semmilyen külföldi intézménynek, országnak vagy személynek nincsen joga beavatkozni. A szóvivő ezzel arra a hírre reagált, hogy Jeremy Hunt brit külügyminiszter kedden felszólította Hongkongot, hogy folytasson le független vizsgálatot a rendőrség és a tüntetők közti összecsapások kapcsán, továbbá elrendelte a tömegoszlató eszközökre vonatkozó exportengedélyek felfüggesztését.

Közben Hongkongban szerdán néhány százan ismét utcára vonultak, hogy a G20-as országok külképviseletein petíciót nyújtsanak be, amelyben támogatásukat kérik a kiadatási törvény módosítását célzó törvény visszavonására vonatkozóan - adta hírül a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

Előzőleg, kedden egy online felhívásra mintegy 22 ezer ember ajánlott fel összesen 6,7 millió hongkongi dollárt (244 millió forint) arra a célra, hogy nagy nemzetközi lapokban - egyebek mellett a Financial Timesban és a New York Timesban - megjelenhessenek a hongkongi demonstrálók állásfoglalását és követeléseit ismertető hirdetések - írja az SCMP.

A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet miatt egyre nagyobb létszámú és egyre hevesebb tüntetések zajlottak a városban, amelyek hatására a hongkongi kormányzat előbb elnapolta, majd határozatlan időre felfüggesztette a beterjesztés tárgyalását. A tiltakozók azonban nem elégedtek meg ennyivel, és sokan a tervezet visszavonása mellett Carrie Lam kormányzó lemondását is követelik.

A törvénymódosítás ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is. A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát.

Peking korábban már az Egyesült Államok Hongkonggal kapcsolatos állásfoglalását is helytelenítette, és felszólította Washingtont, hogy ne avatkozzon Kína belügyeibe.

Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a héten Oszakában találkoznak majd egymással a G20 csúcs keretében, hogy újraindítsák a két ország közötti kereskedelmi tárgyalásokat. Hongkong kérdése akár sorsdöntő is lehet a két fél között, hiszen valamelyiküknek várhatóan engednie kell a másikkal szemben ahhoz, hogy a mostani feszült helyzetből konstruktív irányba tudjanak elmozdulni.

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong az "egy ország, két rendszer" elv alapján 1997 óta autonómiát élvez, de sokak szerint Peking egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, ahol fokozatosan igyekszik növelni befolyását. A törvénytervezet ellen tiltakozók szerint a beterjesztés mögött is Peking állhat, de a kínai kormány ezt cáfolta.

MTI
Címkék:
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
  • 50 éve lépett az első ember a Holdra
    Ötven éve volt a Holdra szállás. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel nyerte meg az űrversenyt a hidegháborúban. A sikeres landoláshoz szakemberek ezreinek munkájára volt szükség, közöttük magyarok szaktudására is.
  • Macron fegyverei
    Európa pillanatnyi állapotát jól jelzi, hogy a gazdasági bajoktól gyötört Franciaország odahaza nem igazán népszerű köztársasági elnöke, Emmanuel Macron az unió legaktívabb politikusa, szándéka szerint jövőjének meghatározó formálója.
  • Brenzovics: Ez össznemzeti ügy, megmaradásunk a tét
    Sajnálatos módon a Központi Választási Bizottság az ukrán törvényi előírásokkal ellentétben nem hozott létre magyar választási körzetet. Ráadásul huszonnyolc év után először fordult elő olyan, hogy egyetlen ukrán párt sem ajánlott fel az Ukrajnában élő kisebbségek számára pártlistán befutó helyet.
MTI Hírfelhasználó