Sikeres kirakós
2019. július 3. 11:11

Hasonló a hasonlónak örül, értettek egyet a latin mondással az euró­pai elitek, majd – háromnaposra nyúlt ötletbörzéjük után – a saját überbiztos soraikból jelölték Európa leendői vezetőit. Ernst Albrecht egykori alsószász kormányfő – láss csodát, Brüsszelben született – lányát, Ursula von der Leyen német miniszternőt találták a legalkalmasabbnak arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, az Európai Tanácsot Louis Michel volt belga külügyminiszter Brüsszeltől kőhajításnyira napvilágot látott liberális fiacskájára, Charles Michelre bízzák, az Európai Központi Bankot pedig a párizsi Christine Lagarde-ra. Politikai ízlés kérdése, hogy nevezhetjük-e ezt a felosztást a megújuló Európa jegyében fogantnak; a magunk részéről inkább a nemleges válasz felé hajlanánk. 

Mindenesetre mind a maratoni vívódás, mind pedig a végeredmény tökéletes látlelete annak, hogyan működik ma az Európai Unió: akadozottan, alsó hangon elfogadhatóan. A lecsóba ment a sokat reklámozott csúcsjelölti rendszer: sem a néppárti Manfred Weber, sem pedig a szocialista Frans Timmermans nem ment át a végső rostán. Nem mintha – magyar szemmel nézve – kár lenne bármelyikükért is, akár a törtetése közben a saját pártcsaládjának értékvilágával szembeforduló Weberért, akár a nyelvzseninek tökéletes, ám politikusnak némiképp agresszív Timmermansért. 

A 2024-es EP-választások alkalmával majd kéretik nem újra lenyomni a csúcsjelölti rendszert a torkunkon, mint óvodásén a tejbepapit. A vak is látta – ha másutt nem, a Wikipedián –, hogy a nagyjából egy bajor segédrendőr karizmájával rendelkező Weberre nemhogy a félmilliárd fős EU vezetését nem bízza majd senki, de eddig még egy tehenészeti államtitkárság vezetésére sem találták különösebben alkalmasnak a kiváló minőségű csúcsjelöltet. 

Mindenesetre a német kereszténydemokrata Von der Leyen jelölésével a közép-európai országoknak, így hazánknak a legkevésbé sincs oka szégyenkezniük a brüsszeli csúcs végeztével. Sőt! Először is sikerült megakadályozniuk, hogy célba érjen a Juncker-bizottság alelnökeként Budapestet, Varsót és Bukarestet egyaránt vegzáló Timmermans, aki büszkén tudja barátai sorában Soros Györgyöt. 

Másodszor pedig a német miniszternő személyben a V4-eknek előbb az olaszok, később pedig már a franciák és a németek részéről is támogatást élvező favoritja lett a befutó. Ebben is volt ugyanakkor egy csavar: Merkelnek előbb formálisan is el kellett engednie Weber kezét – értsd: a brüsszeli toronyház huszadik emeletének erkélyéről –, hogy saját minisztere és párttársa, Von der Leyen mellé álljon. Ha valakinek a magyar ellenzéki oldalon kétsége támadna afelől, hogy ez visegrádi siker lenne-e, annak idéznénk a baloldal fékezhetetlen agyvelejű tekintélyét. Martin Schulz tegnap azt kiabálta fel megafonján az európai politika süllyesztőjéből: „Ez Orbán Viktor és a kelet-európaiak győzelme!” 

Azon lehet vitatkozni, hogy a demokráciáé-e is egyben. Mi az értelme például annak, hogy a Nemzeti Tömörülés megnyeri francia földön az európai választásokat, hogy aztán egy brüsszeli teremben a pártja révén második helyezett Macron elnök bökhessen rá a papírra: oké, legyen akkor Von der Leyen?! 

De a brüsszeli csúcs felszínre hozott egy alapigazságot is. Akármennyit is papolnak közös, európai értékekről meg szolidaritásról, hogy, hogy nem, de a három legfontosabb posztra egy németet, egy franciát és egy belgát jelöltek. A két legfontosabb nyugati tagország politikusát, valamint egy harmadikét, amely pedig otthont ad az EU-nak. Ez a megoldás a kőkemény nemzeti érdekérvényesítés eredménye. Ezért azokat illeti az erkölcsi győzelem, akik mindig is őszintén beszélnek nemzeti érdekérvényesítésről.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Hollandiában mindig a bemázolt arcú Fekete Péter kíséri a Mikulást
    A Karácsonyt megelőző időszaknak minden országban és minden családban megvannak a hagyományai. Vannak, akik a megváltó eljövetelére készülnek, mások vásárlási lázban égnek. Sok gyerek pedig az adventi kalendárium ablakait nyitogatva türelmetlenül számolja vissza a napokat a Jézuska vagy a Mikulás és az ajándékok érkezéséig.
  • Szuperexpresszel a fapadosok ellen
    Legyőzheti-e a nagy sebességű vasút a repülőgépet? A most 25 éves Eurostar példája azt mutatja, hogy ha odafigyelnek a részletekre, a vasút versenyképes alternatíva lehet, és egyre inkább azzá válik, ahogy nő a szén-dioxid-mentes közlekedés jelentősége.
  • A Momentum identitástipró ideológiája
    Azokat az értékeket, amelyeket elődeink csendes hangyamunkával megteremtettek, a momentumosok most zsetonként herdálják el az egyre mélyebbre züllő európai politikai kaszinóban.
MTI Hírfelhasználó