Brenzovics: A kárpátaljai magyarságot nem lehet megfélemlíteni
2019. július 17. 23:51

Fokozódik a nyomás a kárpátaljai magyarokon az ukrajnai parlamenti választások előtt, és további provokációkra is lehet számítani – erről beszélt a KMKSZ elnöke Salánkon, egy tüntetésen. A demonstrációt azért tartották, mert két napja a település polgármesterének házát választási csalás gyanújára hivatkozva fegyveres rendőrök szállták meg. Brenzovics László szerint az akció politikai megrendelésre történt, a cél figyelemelterelés és nyomásgyakorlás volt a vasárnapi választások előtt – közölte az M1 Híradója.

A kárpátaljai Salánkon az ellen tiltakoztak szerdán, hogy két napja a település magyar polgármesterének házát – választási csalás gyanújára hivatkozva – fegyveres rendőrök szállták meg. A kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetének vezetője szerint az akció politikai megrendelésre történt, célja pedig figyelemelterelés és nyomásgyakorlás volt a vasárnapi ukrajnai parlamenti választások előtt.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szerint az akció célja a kárpátaljai magyarság megfélemlítése volt, de nem érte el a célját. Hangsúlyozta, az emberek eljöttek és elmondták a  véleményüket, illetve, hogy megvédik vezetőiket, és minden megfélemlítés ellenére részt fognak venni a július 21-ei választásokon.

Kedden hatályba lépett a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény, amely előírja, hogy minden állampolgár köteles beszélni az ukránt, mint az állam hivatalos nyelvét. Az új elnök, Volodimir Zelenszkij még áprilisban megígérte, hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt, hogy az tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogát.

A Kossuth Rádióban nyilatkozó Ukrajna-szakértő azt mondta, az új államfő csak a vasárnapi választás után létrejövő parlamenttel együtt tud változtatni a nyelvtörvényen. Fedinec Csilla szerint az, hogy milyen összetételű lesz a parlament, rendkívüli módon befolyásolja majd, hogy ezek a változások lehetségesek-e.

Kedden negyed óráig várakoztatták az ukrán hatóságok a magyar külgazdasági és külügyminiszter delegációját a beregsurányi határátkelő ukrán oldalán. Szijjártó Péter konvoja innen rendőri felvezetéssel jutott el a beregszászi magyar főiskoláig, ahol a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel találkozott.

A miniszter a megbeszélésen reményét fejezte ki, hogy a vasárnapi választások nyomán olyan erőviszonyok jönnek létre a kijevi parlamentben, amelyek lehetővé teszik a kapcsolatok javítását. 

Az ukrán diplomácia reakciója azonban nem vetíti előre: a kijevi külügyminisztérium közleményében elítélte, hogy Szijjártó Péter nyilvános rendezvényen vett részt Kárpátalján, és a választások egyik jelöltjével is találkozott – szerintük ugyanis ezzel beavatkozott az ország belügyeibe.

A külügyminisztérium államtitkára erre úgy reagált, hogy az ukrán vezetők ne alaptalanul vádaskodjanak, hanem adják vissza a nemzeti kisebbségek elvett jogait. Menczer Tamás leszögezte, Magyarország a kétoldalú kapcsolatok javítására törekszik, és bízik benne, hogy az új elnök vezetésével Ukrajna is erre az útra lép.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó