A G7-ek pénzügyminiszterei aggódnak a Facebook virtuális devizája kapcsán
2019. július 18. 01:01

A G7-ek pénzügyminiszterei aggodalmuknak adtak hangot a Facebook által bevezetni tervezett kriptodeviza, a Libra globális pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A Párizstól északra fekvő Chantilly városban szerdán kezdődött kétnapos ülés első napján – a francia elnök környezetéből származó információk szerint – a miniszterek részletesen áttekintve a Librával kapcsolatos kérdéseket, úgy döntöttek, hogy gyors cselekvésre van szükség.

A megbeszélésen szó volt arról, hogy a G7-eknek fel kell mérni a terrorizmus kriptodevizákkal történő finanszírozása és a pénzmosás kockázatát, azt, hogy a kriptodevizák mekkora destabilizációs veszélyt jelentenek a nemzeti devizákra.

Az olasz pénzügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: nem szabad megengedni, hogy a Libra önálló valutává váljon.

Az amerikai Facebook egy hónapja jelentette be, hogy Libra néven saját kriptodevizát létesít online fizetések lebonyolítására, és 2020 elején elindítja a Calibra nevű alkalmazáson keresztül igénybe vehető szolgáltatást. A cél elsősorban az, hogy a világnak azt a mintegy 1,7 milliárdos népességét fizetési lehetőségekhez juttassa, akik nem férnek hozzá hagyományos banki és pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A tervek szerint a vezető devizák kosarához rögzített „garantált” árfolyamú, úgynevezett „stablecoin” virtuális devizaként fog működni.

A Libra puszta mérete és árfolyamának számos nemzeti devizához való kötöttsége miatt hatással lehet a globális pénzügyi rendszer működésére és stabilitására is.

MTI
Címkék:
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó