Potápi: ezen a héten Kolozsvár az egész nemzet kulturális fővárosa
2019. augusztus 18. 20:36

A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) hetében Kolozsvár nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar nemzet kulturális fővárásává válik - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap este Kolozsváron, a magyar napok nyitógáláján.

Az államtitkár felidézte: az idei magyar napokra 30 évvel a magyarországi rendszerváltozás kezdetei után kerül sor. Megemlítette, hogy az 1989-es várakozásokhoz képest az akkor elindult változások üteme lassú volt Erdélyben: 21 évet kellett várni az első Kolozsvári Magyar Napok megszervezéséig, 29 évet ahhoz, hogy Kolozsvár bejárataihoz kikerüljenek a többnyelvű helységnévtáblák. "Ki tudja hány évet kell még várnunk, hogy Erdély autonómiája, vagy Székelyföld autonómiája megvalósuljon?" - tette fel a kérdést.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Kolozsvári Magyar Napok kisugárzását azzal próbálta érzékeltetni, hogy sokan az idő múlását a magyar napoktól a következő évi magyar napokig mérik, a rendezvénysorozathoz igazítják éves programjukat.

Megjegyezte: felnőtt ugyan egy generáció Kolozsváron és Erdélyben, amely számára már természetes, hogy egy hétig magyar kulturális rendezvények töltik be Kolozsvár tereit. "Az éberség a mi tájainkon nem fényűzésből része az életünknek. Ez nem volt mindig így, és semmi garanciánk nincs, hogy így marad" - jelentette ki.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke azokra az időkre emlékeztetett, amikor az EMNT berkeiben megszületett a magyar napok megszervezésének a gondolata. Megemlítette: az unitárius egyház 150 éve vetette fel először, hogy Kolozsváron szobrot állítsanak a város szülöttének, Dávid Ferenc egyházalapítónak, és a terv szombaton, a Kolozsvári Magyar Napok keretében valósult meg. "Ha van remény, van hit, és soha nem adjuk fel, akkor van és lesz jövő" - jelentette ki.

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője arról beszélt a megnyitón, hogy a közösségnek olyan nagy szüksége van a terekre, a gyülekezési helyekre, mint a családoknak a házra, lakásra. A főszervező úgy vélte, a magyar napok megszervezésével a kolozsvári magyarság visszavette a város főterét, visszavette a tereit. A legnagyobb örömnek tartotta, hogy a rendezvénysorozattal sikerült megteremteni a találkozás lehetőségét a város magyarsága, a magyarság számára.

Az ünnepi beszédek után a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának és zenekarának a Kolozsvári piactéren című előadását nézhette meg a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönség.

A jövő vasárnap záruló fesztivál keretében 133 helyszínen mintegy 630 program várja az érdeklődőket. A programokat a Magyarnapok.ro honlapon vagy a Kolozsvári Magyar Napok telefonos alkalmazáson keresztül lehet böngészni.

MTI
Címkék:
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Hazug és álhumánus az európai baloldal
    Álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika. Nem csak azért, mert saját politikai céljaikra használják fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket, de egyúttal egy hamis szerepben is tetszelegnek azáltal, hogy azt sugallják, meg tudjuk oldani Afrika összes problémáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György.
  • A cigányság érdekeiért tüntetett Demszky, Iványi és Mécs
    A cigányság érdekeiért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
  • Besúgóként tette gördülékennyé karrierjét az Oscar-díjas „Képesi”
    Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
MTI Hírfelhasználó