Trump-ellenességre épít a The New York Times
2019. augusztus 19. 00:06

Leleplező hangfelvétel átirata került ki az amerikai sajtóba. Ezen a The New York Times főszerkesztője a munkatársak előtt nyíltan beszél arról: arra a feltevésre építették a hírszerkesztőséget, hogy Donald Trump elnök összejátszott az oroszokkal a 2016-os elnökválasztási kampányban. A liberális világlap egy munkatársa eközben azt fejtegeti a tanácskozáson, a rasszizmus mindent áthat az Egyesült Államokban. Két hete egyébként abból lett botrány, hogy a The New York Times külső nyomásra megváltoztatta - pontosabban: kevésbé Trump-pártira írta át - egy szalagcímét a lap mutációs kiadásában.

Uralta az elmúlt évek amerikai sajtóját annak sulykolása, hogy Donald Trump a 2016-os elnökválasztási kampány során összejátszott az oroszokkal, akiknek érdekükben állt, hogy a republikánus jelölt, ne pedig a demokrata Hillary Clinton költözhessen a Fehér Házba. Ismert, hogy ennek sugalmazásában a vezető keleti parti lapok oroszlánrészt vállaltak, ám most a Slate hírportál beismerő vallomást is közzétett erről. Egy birtokukba került – és átiratban az interneten is megosztott – hangfelvétel szerint egy, a The New York Times munkatársaival folytatott beszélgetésen Dean Baquet főszerkesztő a többi közt azt mondja: „Egy sztori feldolgozására építettük a hírszerkesztőségünket, és igazán jól csináltuk.” A „sztori” pedig nem más, mint az, hogy az arról szóló írásokat, a Trump-kampány összejátszott-e az oroszokkal, illetve az elnök akadályozta-e az amerikai igazságszolgáltatást, az elnök jelleméről való tudósításokká fejlesztették. Mint emlékezetes, a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat – két év elteltével és 35 millió dolláros ráfordítás után – nem állapította meg az összejátszást; igaz, teljesen fel sem mentette Trumpot.

A milliós példányszámú liberális világlap első embere – aki nem volt tudatában annak, hogy felvétel készül az általa elmondottakról – az említett fórumon arról is beszél, az olvasók és a munkatársak egy része „éljenzi, amikor Donald Trumpra megyünk rá, de hurrog, amikor Joe Bidenre”. Utóbbi Barack Obama előző elnök alelnöke volt, aki demokrata politikusként harcba száll a 2020-as elnökjelöltségért, és így jövőre akár Trump kihívója is lehet. Ugyanezen a rendezvényen a hangfelvétel átirata szerint egy munkatárs a többi közt arról beszél, „úgy érzem, a rasszizmus mindent áthat, és ezt figyelembe kellene venni a tudományos cikkeinkben, a kulturális cikkeinkben, a belföldi tudósításainkban”. A felszólaló szerint az országban „minden rendszer alapját képezi a fajgyűlölet és a fehér felsőbbrendűség”.

Két hete abból lett botrány New Yorkban, hogy a világlap – külső nyomásnak engedve – az első kiadás címlapján a Trump egységet hirdet a rassziz­mussal szemben címet az elnök szerepét elkendőző Harcolni kell a gyűlölet ellen, de nem fegyverrel címre cserélte a mutációs változatban, miután az első verziónak híre ment a Twitter mikroblogon.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Hazug és álhumánus az európai baloldal
    Álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika. Nem csak azért, mert saját politikai céljaikra használják fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket, de egyúttal egy hamis szerepben is tetszelegnek azáltal, hogy azt sugallják, meg tudjuk oldani Afrika összes problémáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György.
  • A cigányság érdekeiért tüntetett Demszky, Iványi és Mécs
    A cigányság érdekeiért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
  • Besúgóként tette gördülékennyé karrierjét az Oscar-díjas „Képesi”
    Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
MTI Hírfelhasználó