Erdogan aggodalmát fejezte ki telefonon Putyinnak az idlíbi helyzet miatt
2019. augusztus 23. 16:36

Komoly aggodalmát fejezte ki pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök az Északnyugat-Szíriában kialakult helyzet miatt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kettejük telefonbeszélgetése során - közölte a török államfői hivatal. A Kreml a közös szíriai erőfeszítések fokozásáról számolt be.

Képtalálat a következÅ‘re: „putin telephone”

Putyin
en.kremlin.ru

A török közlemény szerint Erdogan arra hívta fel Putyin figyelmét, hogy a szíriai kormányerők előrenyomulása Idlíb és Hama tartományban nagyszabású humanitárius válsághoz vezethet. Egyúttal rámutatott: a damaszkuszi csapatok offenzívája az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyái ellen sérti a tűzszünetet és kárt okoz a polgárháború rendezését célzó erőfeszítéseknek.
   
A török és az orosz elnök azután folytatott telefonbeszélgetést, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök Moszkva által támogatott erői a napokban a korábbi demarkációs vonal mentén kialakított török megfigyelőpontok közvetlen közelébe kerültek, és tízezrek indultak útnak Északnyugat-Szíriából a török határ felé a harcok elől.

Turkey's Erdogan, Merkel discuss developments on phone

Erdogan
aa.com.tr

   
Ennek kapcsán Erdogan azt közölte Putyinnal, hogy a szíriai csapatok támadása immár súlyos nemzetbiztonsági fenyegetést jelent Törökország számára.
   
A Kreml-közlemény szerint ugyanakkor a két vezető pénteken arról is megállapodott, hogy fokozzák országaik közös erőfeszítéseit Szíriában a "terroristák" jelentette fenyegetés felszámolására.
   
Oroszország, valamint a mérsékelt szíriai ellenzéket támogató Törökország tavaly szeptemberben egy demilitarizált ütközőövezet létrehozásáról állapodott meg Szíria északnyugati részén, a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonal mentén, ahol Ankara 12 megfigyelőpontot alakított ki.
   
Az Aszadhoz hű Szíriai Arab Hadsereg (SAA) és a szövetséges orosz csapatok április végén azonban offenzívát indítottak Idlíb és Hama tartományban, utóbbit a kormányerők azóta csaknem vissza is foglalták. Idlíb ezzel szemben még szinte teljes egészében az ellenzékiek és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) dzsihadista ernyőszervezet uralma alatt áll.
   
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, brit székhelyű emigráns csoport helyszíni aktivistái révén pénteken arról számolt be, hogy a szíriai kormányerők elfoglalták az észak-hamai Morek városát, ahol a 9-es számú török megfigyelőpont található.
   
A Bejrútban tartózkodó török külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a török megfigyelőállások "nem estek csapdába". "Katonáinkat senki sem ejtheti csapdába" - hangoztatta.
   
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szerda esti sajtótájékoztatóján már leszögezte: mindegyik megfigyelőpont marad a helyén, és ott teljesít szolgálatot, ahová a Moszkvával kötött egyezmény keretében létrehozták.
   
Az SAA legutóbb augusztus 5-én, mindössze négy nap után jelentette be a megkötött tűzszünet felmondását, mondván Törökország nem teljesítette kötelezettségeit, "a terroristák bandái" nem vonultak vissza 20 kilométerre a feszültségmentesítési övezet határaitól, és nem vonták ki onnan nehéz, valamint közepes fegyverzetüket sem.
   
Jogvédő csoportok és ellenzéki aktivisták szerdán azt adták hírül, hogy legalább 60 ezer ember hagyta el otthonát a napokban az északnyugat-szíriai harcok miatt. A területről véget nem érő kocsisorok tartanak a török határ felé - állították.
   
A szíriai kormány csütörtökön tudatta, hogy humanitárius folyosót nyitott Hama tartományban azoknak a civileknek, akik távozni akarnak az ellenzékiek uralta területekről a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló területekre. Ali Hajdar, az állami megbékélési bizottság vezetője azt mondta, hogy a folyosón az emberek elhagyhatják Idlíb déli és Hama északi részét, és aki él a lehetőséggel, élelmet, menedéket és egészségügyi ellátást kap.
   
Az ENSZ becslése szerint Szíria északnyugati részén jelenleg mintegy 3 millió ember él. Legutóbbi adataik alapján az elmúlt négy hónapban legalább 500 civil halt meg tüzérségi és légitámadásokban a térségben, s 576 ezren kényszerültek elmenekülni, közülük 72 ezren augusztusban.
 

MTI
Címkék:
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Hazug és álhumánus az európai baloldal
    Álhumánus és hazug az európai baloldal által képviselt migránsbarát politika. Nem csak azért, mert saját politikai céljaikra használják fel az egyébként valóban kiszolgáltatott embereket, de egyúttal egy hamis szerepben is tetszelegnek azáltal, hogy azt sugallják, meg tudjuk oldani Afrika összes problémáját – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hölvényi György.
  • A cigányság érdekeiért tüntetett Demszky, Iványi és Mécs
    A cigányság érdekeiért tüntettek civil szervezetek vasárnap Budapesten Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! jelszóval.
  • Besúgóként tette gördülékennyé karrierjét az Oscar-díjas „Képesi”
    Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy látja: ha Szabó István megkapja és át is veszi a díjat, ez azt jelenti, hogy egy olyan életművet díjaznak harminc évvel a kommunizmus bukása után, amelynek szerves része a besúgói tevékenység. Az elismert rendező sosem kért bocsánatot.
MTI Hírfelhasználó