Észtország után Románia is visszavonta ideiglenes EU-biztosjelöltjét
2019. szeptember 11. 12:21

Észtország után Románia is visszavonta szerdán ideiglenes jelöltjét az Európai Bizottságba, és így az új brüsszeli testület november eleji hivatalba lépéséig csak huszonhat tagú lesz a biztosok kollégiuma.

A jelölésekre azután került sor, hogy Andrus Ansip észt és Corina Cretu román biztos júliusban lemondott azért, hogy képviselők legyenek az Európai Parlamentben.

Helyükre Bukarest Ioan Mircea Pascut, Tallinn pedig Kadri Simsont kívánta delegálni, végül azonban - a szakemberek szerint az erősödő tiltakozó hangok hatására - mindkét ideiglenes jelöltet hivatalosan visszavonták.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke korábban arra kérte a két országot, hogy ne jelöljenek senkit, hangsúlyozva, hogy ez csak az adófizetők pénzének pazarlása lenne, minthogy nem is kapnának saját portfóliót a jelenlegi brüsszeli testület mandátumának október 31-i lejártáig tartó rövid időre.

MTI
Címkék:
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó