OECD: Spanyolországban és Franciaországban nő a menedékkérők száma
2019. szeptember 18. 16:33

Miközben a menedékkérők célpontjának számító OECD-tagállamokban folyamatosan csökken a kérelmezők száma, Franciaországban és Spanyolországban jelentősen emelkedett tavaly - állapította meg a nemzetközi migrációról készített éves jelentésében a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD).

A világ legfejlettebb országait tömörítő párizsi székhelyű szervezet szerdán megjelent tanulmánya szerint a tavalyi 1,07 millió menedékkérelem csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor is 1,26 millióan kerestek menedéket a fejlett országban. A rekord 2015-ben és 2016-ban volt 1,65 millió kérelmezővel. A nem európai fejlett országokban 17, az európai OECD-tagállamokban pedig tíz százalékkal esett vissza tavaly a menedékkérők száma.

A csökkenő tendencia leginkább a menedékkérők legfőbb célpontjának számító OECD-tagországban, az Egyesült Államokban volt a legerősebb, ahol tavaly 254 ezer új kérelmet nyújtottak be, ami 77 ezerrel kevesebb mint 2017-ben. A szervezet kommentárja szerint ez nem kis részben a Donald Trump elnök által az illegális bevándorlással szembeni szigorúbb fellépést meghirdető politikának köszönhető. Az Egyesült Államokban a menedékkérelmek felét négy országból (Venezuela, Honduras, Guatemala, Salvador) érkező kérelmezők nyújtják be.

A tanulmány szerint az OECD-országokban összességében tapasztalt csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a három kiemelt célországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban kevesebben nyújtottak be kérelmet. A tendenciát azonban részben ellensúlyozza az, hogy Spanyolországban 22 ezerrel, Franciaországban pedig 19 ezerrel többen kérelmeztek menekültstátuszt tavaly, mint az azt megelőző évben.

A jelentés két héttel azelőtt jelent meg, hogy a francia parlamentben először rendeznek vitát a bevándorlásról: a nemzetgyűlésben szeptember 30-án, a szenátusban pedig október 2-án.

A tavalyi csaknem 110 ezer kérelemmel Franciaország negyedik célországgá vált az OECD-országok rangsorában  az Egyesült Államok, Németország (162 ezer) és Törökország (116 ezer)  után.

A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) adatai szerint a menedékkérők számának jelentős emelkedését a szomszédos országokban elutasított, elsősorban afgán állampolgárságú menedékkérők és a vízumliberalizáció miatt Albániából és Grúziából nagy számban érkezők okozzák. A francia kormány az elmúlt hónapokban elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy annak ellenére, hogy az európai uniós csatlakozás jelöltjeként Albánia biztonságos országnak számít, tavaly 8261 albán állampolgár adott be menedékkérelmet Franciaországban, amivel Albánia a második legjelentősebb származási országnak számít a franciaországi menedékkérők listáján.

Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy párhuzamosan a menedékkérelmek számnak csökkenésével a regisztrált menekültek száma is csökkent, 28 százalékkal. Tavaly mintegy 700 ezer engedélyt adtak ki az OECD-országok hatóságai a 2016-os 900 ezerrel szemben. A munkavállalók engedélyezett bevándorlása ugyanakkor tavaly hat százalékkal növekedett a fejlett országokban.

MTI
Címkék:
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
  • Fontos részleteket mondott a királynő a brexitről
    A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról.
  • A Borkai-ügy a legrosszabbkor jött a kormánypártoknak
    A Borkai-ügy a legrosszabbkor jött a kormányoldalnak, Budapesten és a nagyvárosokban e miatt estek vissza, ebből le kell vonni a konzekvenciákat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 műsorában hétfő reggel.
MTI Hírfelhasználó