Aradi vértanúk - Szakértő: a hatalom célja az elrettentés volt
2019. október 6. 11:31

A hatalom célja az elrettentés volt az 1848-49-es forradalom leverése utáni megtorlásokkal - mondta Hermann Róbert történész az Aradi vértanúk nemzeti gyásznapja alkalmából a M1 aktuális csatornán vasárnap.

A kivégzések jelentős része nyilvános volt, így például Batthyány Lajosé Pesten, vagy az aradi vértanúk közül azoké, akiket kötél általi halálra ítéltek. A megtorlás már 1849 januárjában megkezdődött, a szabadságharc leverése előtt mintegy félszáz halálos ítéletet hajtottak végre. Az uralkodó felelőssége egyértelmű, Ferenc József döntése volt például az, hogy a halálos ítéleteket nem kellett végrehajtás előtt az uralkodóhoz felterjeszteni - mondta a történész.    

Hozzátette: 1867-ig a forradalom emlékét elsősorban október 6-hoz kötődve őrizték a magyarok, a megemlékezés hangsúlya a kiegyezés után került át március 15-re.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

MTI - M1
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó