Baltákat, vasrudakat foglaltak le a bihácsi migránstáborban
2019. október 10. 09:30

Késeket, baltákat és vasrudakat foglaltak le egy rendőrségi akcióban a bihácsi migránstáborban. Az akció a tíz nappal ezelőtti késes gyilkosság ügyében indult vizsgálat része volt. Néhány napja pedig egy helyi nő tett feljelentést, mert késsel támadt rá egy pakisztáni férfi. Bosznia-Hercegovinában egyre több bevándorló torlódik, emiatt a feszültség is folyamatosan nő – közölte az M1 Híradója.

Mintegy 5500  bevándorló várakozik a horvát határ közvetlen közelében Bosznia-Hercegovina északnyugati részén. A bevándorlók nagy része még mindig a szabad ég alatt, hevenyészett sátrakban húzza meg magát. A hűvösebb idő beköszöntével ismét egyre több a beteg.

Kések, balták, vasrudak a táborban

Azonban nem csak ez a probléma. A hatóságok a napokban razziát tartottak a Vučjak táborban.  A sátrak átkutatása után késeket, baltákat és vasrudakat is találtak a migránsoknál. Ezt a térség rendőrségi szóvivője is megerősítette.

Elmondta: az akció része a táborban történt gyilkosság felderítésének, a migránsok ugyanis tíz nappal ezelőtt itt egy 19 éves pakisztáni férfit megkéseltek.

A hétvégén egy bihácsi lány tett feljelentést a rendőrségen. A lány elmondása szerint egy pakisztáni bevándorló este rátámadt az utcán, egy kés is előkerült.

Néhány nappal korábban Velika Kladusaban történt tömegverekedés az utcán, akkor egy migránst életveszélyesen megsebesítettek társai. A rendőrség egy helyi lakos bejelentésére ment ki a helyszínre. Az előállított férfiak nem akartak együttműködni a hatósággal.

Már másfél éve tart a migrációs válság

Boszniában már másfél éve tart a migrációs válság. A helyieknek sok helyen elfogyott a türelme, szombaton emiatt egy baleset is történt.

Bileća településen egy férfi tíz migránst talált a házában, és egy puskával próbálta őket kizavarni, majd, miután a migránsok dulakodni kezdtek vele, a fegyver elsült, és a lövedék eltalált egy migránst, aki belehalt sérüléseibe.

Horvátország megálljt mondott

A bevándorlóknak csak egy céljuk van: minél előbb tovább akarnak jutni Nyugat-Európába, így továbbra is nagy nyomás alatt tartják Horvátország határát. A horvát hatóságok nem ülnek ölbe tett kézzel.

 „Elfogadhatatlan, hogy emberek papírok nélkül, illegálisan akarnak átjutni a határon, a horvát rendőrség ezt minden esetben megakadályozza” szögezte le a horvát belügyminiszter az uniós belügyminiszterek keddi, luxembourgi tanácskozása után.

Davor Božinović úgy fogalmazott: vannak országok, köztük Horvátország is, amelyek a kezdetek óta arra figyelmeztetnek, hogy a nyugat-balkáni útvonalon érkezik a legtöbb migráns Európába.

Az elmúlt két évben sikerült megértetni, hogy minden országnak, nemcsak az EU-tagállamainak, hanem azoknak is, amelyek az unió tagjaivá akarnák válni, felelősséget kell vállalniuk, és meg kell védeniük határaikat” –  szögezte le tárcavezető.

Jelenleg havonta több ezer illegális bevándorló próbál illegálisan bejutni Horvátországba, de az elmúlt hetekben szinte az összes, a balkáni útvonalon fekvő országban megnőtt a nyomás.

Belgrádból augusztusban háromezren,  szeptemberben pedig már 4200-an indultak el menetrend szerinti járatokkal a bosnyák, a horvát a román, vagy a magyar határ felé.

Kevesen csatlakoztak a kvótakvartetthez

Az uniós belügyminiszterek keddi találkozója nem hozott komoly eredményt: mindössze három tagállam csatlakozna a korábbi német-francia-olasz-máltai kvótajavaslathoz. Brüsszel sokkal nagyobb támogatást remélt.

„Annyi tagállamot szeretnénk megnyerni, amennyi lehetséges” – ezt mondta a máltai megállapodás kapcsán az unió soros elnöki posztját betöltő finn belügyminiszter még a belügyi tanács keddi ülése előtt.

A tagállamok nagy többségét azonban nem sikerült meggyőzni az elmúlt hetekben beharangozott német-francia-olasz-máltai kvótajavaslat helyességéről, ugyanis mindössze három ország Luxemburg, Írország és Portugália venne át bevándorlókat a Földközi-tengeren érkező csoportokból.

Portugália csatlakozása azért sem meglepő, mert az ország kormánya eddig is rendszeresen részt vett az esetenkénti elosztási mechanizmusokban. A múlt hét végén tartott választást a kormányzó Szocialista Párt nyerte meg, az ország parlamentjében pedig többséget szereztek a befogadáspárti erők.

Magyarország elutasítja a migránskvótákat

A magyar kormány elutasítja a migránskvótát, mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarország szívesen segít az európai határok védelmében és az illegális bevándorlók visszaszállításában.

„A megoldás az európai biztonság érdekében egészen biztosan nem a kvóták szerinti elosztás, és az európai szolidaritás téves értelmezése, hanem egészen biztos, hogy a külső határok szilárd őrizetében kell keresni a megoldást. Mert, ha a határőrizet szilárd, akkor az embercsempészek nem indulnak útba az emberekkel” – fogalmazott.

De nem csak Magyarország ellenzi a migránskvótát. A cseh belügyminiszter egy szerdán megjelent újságcikkben azt írta: Csehország elutasítja a migránskvótákat, mert azok Európát veszélyeztetik.

Jan Hamácek elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kezdeményező országok a migránsok újraelosztását kész tényként terjesztették a többi ország elé, holott ez a kérdés veszélyezteti az egész schengeni rendszert is. „A migrációs probléma egyetlen megoldása, hogy megakadályozzuk az emberek útra kelését. Segíteni ott kell, ahol a probléma keletkezik” – szögezte le a cseh külügyminiszter.

Közben Görögország is egy, a máltaihoz hasonló megállapodást sürgetne, ugyanis a migránstáborok zsúfoltságát azzal tudnák leginkább enyhíteni, ha az érkezők egy részét tovább tudnák küldeni más uniós országokba.

Az viszont kétséges, hogy azok a tagállamok, amelyek rábólintottak az Olaszországba érkezők elosztására, hajlandóak lennének-e átvenni a görög szigetekre érkezőket is.

hirado.hu - M1
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó