Peking felmondta a testvérvárosi szerződést Prágával
2019. október 10. 10:23

Peking azonnali hatállyal felmondta testvérvárosi szerződését Prágával, s közölte, hogy megszakít minden hivatalos kapcsolatot a cseh fővárossal - közölte a kínai nagykövetség csütörtökön Prágában.

A kínai főváros döntését azzal indokolták, hogy a Prágát irányító koalíció (Kalózpárt-függetlenek) úgymond durván beavatkozott Kína belügyeibe, és szándékosan megsértette a testvérvárosi szerződést.

Prága vezetése hétfőn döntött a testvérvárosi szerződés felmondásáról, de a polgármesteri hivatal döntését még a képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia. A városvezetés közlése szerint azért határoztak így, mert a kínai fél nem volt hajlandó tárgyalni a szerződés módosításáról. Prága vezetése azt akarta, hogy a dokumentumból vegyék ki azt a bekezdést, amely szerint a cseh főváros elismeri az egy Kína elvet. Peking ezt elutasította.

"Reméljük, hogy Prága képviselői mihamarabb tudatosítják hibáikat, és konkrét lépésekkel helyreállítják a lépés negatív következményeit" - olvasható a kínai nyilatkozatban.
Peking szerint Prága követelése "sérti Kína alapvető érdekeit Tajvan és Tibet irányában, ami durva beavatkozást jelent Kína belügyeibe, és sérti a partnervárosi szerződést is".

Zdenek Hríb, Prága kalózpárti főpolgármestere szerint a kínai fél kijelentéseit, miszerint a testvérvárosi szerződés felmondásának következményeit "megérzi majd" a cseh főváros, fenyegetésnek lehet tekinteni, s mint ilyenek, elfogadhatatlanok. Hasonlóan nyilatkozott Tomás Petrícek cseh külügyminiszter is.

Prága és Peking 2016-ban kötöttek testvérvárosi szerződést. A cseh fővárost irányító koalíció élén akkor Adriana Krnácová polgármester állt, aki az Andrej Babis kormányfő vezette ANO mozgalom tagja volt. A testvérvárosi szerződés megkötését a jobboldali ellenzék ellenezte.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó