Külhoni magyar gyermekegészségügyi szakembereket képeznek Budapesten
2019. október 10. 12:30

Háromnapos szakmai képzés kezdődött több mint ötven külhoni magyar gyermekegészségügyi prevenciós szakember számára csütörtökön Budapesten.

A külhoni magyar gyerekek éve és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében megvalósuló esemény megnyitóján Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa azt mondta: harmadszor rendezik meg a szakmai képzést, amelyen idén harminc erdélyi, huszonegy vajdasági és egy felvidéki szakember vesz részt.

A családok támogatása - mutatott rá - szorosan kapcsolódik a nemzetpolitikai célokhoz, ezért is indították el három éve a határon túli gyermekegészségügyi prevenciós szakemberek számára szóló képzést.

A politikus felidézte, hogy a 2010-es kormányváltással "a nagyon messziről és mélyről indult" nemzetpolitika "magasabb polcra került". 2010 és 2014 között, az építkezés időszakában a jogszabályi kereteket alakították ki, 2014 és 2018 között már a szülőföldön boldogulás elősegítése került a fókuszba.

Hozzátette: 2018-ra "rendszerszintűvé" váltak a támogatások, az anyagi és szakmai segítségnyújtás, továbbá az egyházi, társadalmi és civil szervezetek támogatása.

2016-2017 óta pedig gazdasági segítséget is nyújtanak a határon túli családi és kisvállalkozásoknak a szülőföldön boldogulás érdekében - részletezte a politikus.

Szilágyi Péter egyúttal célnak nevezte a magyar védőnői hálózat Kárpát-medencei kiterjesztésének segítését. A külhoni magyar gyerekek éve kezdeményezés támogatására egymilliárd forint áll rendelkezésre. Eddig 6600 babacsomagot ajándékoztak az anyasági támogatást igénylő szülőknek. Több mint 627 millió forint jut az egyházi és civil szervezetek, vállalkozások gyermekbarát tevékenységének támogatására - sorolta a miniszteri biztos.

Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Szövetségének elnöke köszöntőjében a képzés szervezőit, résztvevőit is méltatva a többi között arról beszélt, hogy a háromnapos szakmai képzés minden évben képes megújulni. A védőnői hálózat munkája összekapcsolódik a kormány nemzetpolitikai céljaival - hangsúlyozta.

Odor Andrea védőnő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségügyi igazgatási főosztályának munkatársa hangsúlyozta: a három nap alatt a koraszülöttség, a veleszületett rendellenességek kérdései, valamint a nők fogamzás előtti gondozásának fontossága is szóba kerül. Utóbbi - jegyezte meg - jelentős hatással van a várandóság kimenetelére, mivel csökkenti a koraszülöttek, a kis súlyú újszülöttek és a veleszületett rendellenességek számát, valamint a várandóság alatti komplikációkat és a magzati veszteségeket.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó