Dancila: Destabilizálja Romániát a bizalmatlansági indítvány
2019. október 10. 12:36

Viorica Dancila miniszterelnök telefonál a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitája közben a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2019. október 10-én. MTI/Baranyi Ildikó

Dancila az ország destabilizálásával vádolja a bizalmatlansági indítvány támogatóit

Destabilizálja Romániát az államfő támogatását is élvező bizalmatlansági indítvány - jelentette ki Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök csütörtökön az indítvány parlamenti vitájának első felszólalójaként.

A román parlament két házának együttes ülése a bizalmatlansági indítvány szövegének felolvasásával kezdődött, 465 képviselő és 334 szenátor jelenlétében.

A Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dancila-kormányt című dokumentumban az ellenzék azt veti a Dancila-kormány szemére, hogy "felélte" a költségvetési forrásokat ahelyett, hogy beruházásokra, az infrastruktúra fejlesztésére használta volna fel a gazdasági növekedés időszakát, és populista intézkedései kedvéért még adósságba is verte az országot, amit a jövő nemzedékeknek kell visszafizetniük. Az indítvány a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormányt teszi felelőssé a megromlott közbiztonságért, és azzal vádolja a kormánypártot, hogy korrupt politikusai védelmében megpróbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást.

A kormány menesztését javasló tervezetet 237 törvényhozó látta el kézjegyével a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Pro Romania párt, a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről, de a nemzeti kisebbségek, a függetlenek, sőt a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) soraiból is voltak, akik aláírták az indítványt.

A parlamenti vitában elsőként felszólaló Dancila arról beszélt: a bizalmatlansági indítvány destabilizálja az országot, és ebben az ellenzék a második mandátumára pályázó, választási kampányban lévő Klaus Iohannis államfő hathatós támogatását élvezte. Dancila szerint a kormánybuktatási kísérlet a szövetségeseihez szerinte mindig hűtlen Victor Ponta volt miniszterelnök PSD elleni politikai játszmája, amelyhez a PSD-ALDE kormánykoalíciót augusztusban felrúgó Calin Popescu Tariceanu volt szenátusi házelnök nyújtott segítséget.

A kormányfő azt állította: a PSD ellen összefogó hat jobb és baloldali párt nem nyújt kormányzati alternatívát, nem az ország jólétéért, hanem a PSD ellen harcolnak, nincs kormányprogramjuk, miniszterelnök-jelöltjük. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy ha hatalomra kerül, százezrek fogják elveszíteni állásukat, a vásárlóerő növekedése helyett ismét a nyugdíjak és bérek lefaragása következik.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében felszólaló Kelemen Hunor szövetségi elnök arról beszélt, hogy a PSD-kormányzás kifulladt: szerinte ha a kormány nem ülteti át a gyakorlatba a hatályos jogszabályokat, egyértelmű, hogy nincs kellő ereje a kormányzáshoz. Rámutatott: ilyen helyzetben az egyetlen ésszerű és felelősségteljes hozzáállás a változtatás, az új esély megteremtése egy új csapattal, ezért az RMDSZ aláírta és meg is szavazza a bizalmatlansági indítványt.

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek az az elvárása a következő kormánytól, hogy sürgősségi kormányrendeletek nélkül, tisztességesen vezesse az országot, kezelje kiegyensúlyozottan a költségvetést, továbbá "becsületesen és időben" szervezze meg a küszöbönálló három választást: a novemberi elnökválasztást és a jövő évi önkormányzati és parlamenti voksolást.

A bizalmatlansági indítvány akkor eredményezi a kormány bukását, ha - a jelenlévők számától függetlenül - a törvényhozók több mint 50 százaléka, vagyis legalább 233 képviselő és szenátor megszavazza. A voksolás közép-európai idő szerint várhatóan dél körül ér véget: ekkor derül ki, hogy túléli-e a bizalmatlansági indítványt vagy megbukik a bukaresti szociáldemokrata kormány.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó