Karácsony Gergely: Budapestet ki kell venni a NER fogságából
2019. október 10. 17:08

Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt (k), Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke (DK) és Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum politikusa (j) Vegyük vissza Budapestet! NER-telenítés címmel sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostor előtt 2019. október 10-én. MTI/Kovács Tamás

Budapest "NER-telenítését" ígéri Karácsony Gergely az önkormányzati választás után. A főpolgármester-jelölt öt pontban foglalta össze az erről szóló elképzeléseit.

A politikus egy csütörtöki, a Karmelita kolostor előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a fővárost ki kell venni "a NER fogságából". A Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyanis se nem nemzeti, se nem együttműködő, de elég szilárd rendszernek tűnik, ami korrupcióból, cinizmusból, az emberek félrevezetéséből áll - fogalmazott.

Karácsony Gergely elképzelései közül elsőként az ötszáz millió forintnál értékesebb ingatlanok tulajdonosaira kivetendő adót említette. Hangsúlyozta, nem általános ingatlanadóban gondolkodik, csak a nagy vagyonokat akarja adóztatni ezen a módon.

Bejelentette, hogy megválasztása után kitiltja Budapest területéről a Lokál című ingyenes napilapot. Az újság helyett egy új, ingyenes, pártsemleges, önkormányzati lapot akarnak kiadni - tette hozzá.

A politikus a legszigorúbb átláthatósági intézkedések bevezetését ígérte, amelyek keretében az elmúlt öt év minden önkormányzati szerződését nyilvánosságra akarja hozni.

Hozzátette, ez nemcsak a fővárosi önkormányzatra, de az önkormányzati cégek szerződéseire is vonatkozik.

Elmondta, hogy pert indítanak a 3-as metró "felújításnak nevezett" szerződése miatt, miután a beruházás "valójában valószínűleg inkább metrókocsi vásárlásnak" minősül.

Nem lenne baj, ha a főváros új járműveket vett volna, de olyan kocsikat vásárolt, amelyeket már Moszkvában sem sikerült eladni, pedig ebből a pénzből korszerű szerelvényeket is be lehetett volna szerezni - jelentette ki. Kiemelte, hogy a felújítással megbízott cég nyilvánvalóan hibásan teljesítette a szerződésben foglaltakat, a fővárosnak ezért nagyon komoly kötbérigénye.

Végül arra is kitért, hogy társadalmi vitát indítanak egy úgynevezett Budapest alkotmányról. Ma Magyarországnak nincsen alkotmánya, csak egy olyan alaptörvénye, amit még azok sem tisztelnek, akik megszavazták - fogalmazott.

Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum volt főpolgármester-jelöltje támogatta, hogy a fővárosi és kerületi önkormányzatok minden korábbinál átláthatóbban működjenek. A politikus elmondta, pártja szeretné elérni, hogy a lakosságnak a jelenleginél nagyobb befolyása legyen a döntéshozatalokra.

Dobrev Klára, a DK EP-képviselője arról beszélt, hogy az embereknek elegük van azokból a polgármesterekből, akiket a Fidesz pártközpontja "dróton rángat".

A politikus úgy fogalmazott: amikor az európai közösség elveszi majd a kormánytól az uniós források elosztásának jogát, akkor az ellenzék kötelessége lesz lehetővé tenni, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kutatóintézetek közvetlenül pályázhassanak ezekre a pénzekre.

Karácsony Gergelyt kérdezték azokról, a Magyar Nemzet és a Hír TV birtokába jutott kép-és hangfelvételekről, amelyeken Lackner Csaba ellenzéki kispesti önkormányzati képviselő közpénzek ellopásáról, önkormányzati pénzek visszaosztásáról beszélt. A politikus azt felelte, hogy Gajda Péter kispesti polgármester felelősséget vállalt a csapatáért, és ha a polgármester úgy érzi, hogy ebben az ügyben lépni kell, akkor lépni fog.

Rákérdeztek arra, hogy egy korábbi interjújában javítani kellett a metrókocsikról szóló részt. Karácsony Gergely sajnálatosnak nevezte, hogy a cikkben szerepelt egy sajtóhiba.

Másik témában feltett kérdésre azt felelte, hogy miután Tarlós Istvánt főpolgármesterré választották, az addig általa irányított óbudai önkormányzatnak több mint egymilliárd forintnyi kifizetetlen számlája volt. Ez az összeg azonban eltörpül amellett, hogy a főpolgármester Budapestet gyakorlatilag csődbe vitte - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat tavalyi zárszámadásában nyolcvan milliárd forint adósság szerepelt, idén pedig újabb 75 milliárd felvételéről döntött a közgyűlés.

Cáfolta azt a felvetést, hogy Zugló kétmilliárd forintos hitelből "tengődik". Azt mondta, hogy a kerületnek, a többi kerülethez hasonlóan valóban van likvid hitele, de a számláján jelen pillanatban több, mint négymilliárd forint található. Kiemelte, kétmilliárd forinttal többet hagy az önkormányzat kasszájában, mint amennyi ott volt, amikor átvette a polgármesterséget. Azt is megjegyezte, kétszer annyit költöttek közterület-fenntartásra, mint korábban, de minden számlájuk ki van fizetve.

Karácsony Gergely a kampányköltségeinek összesítését és nyilvánosságra hozatalát a választás utánra ígérte, de azt elmondta, hogy a kampányát öt párt támogatásából és egy adománygyűjtés fedezik.

 

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó