Sára Sándorra emlékezik péntek este az M5 kulturális csatorna
2019. október 10. 20:51

Sára Sándorra, az egykori Duna Televízió alapító elnökére, filmrendezőre, operatőrre emlékezik péntek este az M5 kulturális csatorna - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki híradójában.

Siklósi Beatrix, az M5 kulturális csatorna igazgatója a elmondta, hogy a pénteken 21 órakor kezdődő Ez itt a kérdés című műsorban pályatársak, színészek, rendezők, operatőrök emlékeznek Sára Sándorra. Utána a klasszikussá vált Szindbád című filmet vetíti az M5 csatorna.

Siklósi Beatrix hozzátette, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban terveznek egy sorozatot, amelyben Sára Sándor munkásságát elevenítik fel.

Sára Sándort pénteken búcsúztatják a Szent István-bazilikában Budapesten. A Nemzet Művésze címmel is kitüntetett operatőrtől, filmrendezőtől egy szál fehér virággal bárki búcsút vehet a bazilikában, ahol 15 órától tartanak gyászmisét az emlékére.

Sára Sándort, az egykori Duna Televízió alapító elnökét saját halottjának tekinti az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Zrt.

A híradóban Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója arról beszélt: Csoóri Sándor és Sára Sándor álmodták meg a Duna Televíziót, amelyet a külhonban még ma a nemzet televíziójának neveznek. Azt a Duna Televíziót, amely 1992-ben azért jött létre, hogy a 20. században szétszakított magyarságot összekösse magyar szóval, a magyar kultúra erejével. Ez Sára Sándor öröksége és nekünk ezt az örökséget kell továbbvinnünk - tette hozzá.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó