Gulyás Gergely: Habsburg Ottó szerette Magyarországot
2019. október 10. 21:16

Habsburg Ottó szerette Magyarországot, életútja követendő példa - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Habsburg Ottó és a rendszerváltás című konferencián, Budapesten, csütörtökön este.

Látva az Európai Parlament morális, intellektuális hanyatlását, fontos visszanyúlni azokhoz az értékekhez, amelyeket Habsburg Ottó képviselt. Ismerte az európai értékeket, és tudta, mit vesztett Magyarország a Monarchia bukásával. Habsburg Ottó nemzedéke látta a szabadságában fenyegetett, kettészakított kontinenst, Nyugat-Európa jóléte mellett sem feledkezett meg Európa másik feléről - idézte fel a miniszter.

Habsburg Ottó nem fogadta el a jaltai világrendet, de realista volt, és minden nap ránézett a térképre. Amikor pedig eljött a rendszerváltás, készen állt segíteni - mondta Gulyás Gergely.

Habsburg Ottó magyar volt, tudatosan döntött így, és ezt vállalta is - fűzte hozzá a kormánypárt politikus.

Hozzátette: a két világháború megmutatta, hogy a birodalmak kora lejárt, Európát nem a nemzetek, hanem a birodalmak vitték háborúkba.

Európa értékei és érdekei minden totális igénnyel, birodalmi gondolkodással szemben állnak - közölte.

Olyan Európára van szükség, amelyben egyensúly van Brüsszel és a tagállamok között - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A Habsburg Ottó és a rendszerváltás című konferencia a Habsburg Ottó Alapítvány első nyilvános budapesti rendezvénye, mely a Magyar Tudományos Akadémia épületében kezdődött csütörtök este, és pénteken egész nap előadásokkal folytatódik.

Habsburg Ottó (1912-2011) politikus, közíró, a Páneurópai Piknik egyik kezdeményezője, az utolsó Habsburg-trónörökös volt. 1979 és 1999 között a CSU-frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó