Ideológiai harc indult Varsóban
2019. október 12. 17:50

Nem az a kérdés, hogy ki nyeri meg a választásokat, hanem az, hogy tud-e újra parlamenti többséget szerezni a négy éve hatalmon lévő Jog és Igazságosság, netán keresztülhúzza-e számításait az ellenzéki összefogás – az elemzők többsége szerint ez a vasárnapi lengyel választások valódi tétje.

A nemzeti-konzervatív kormánypárt népszerűsége töretlen, a legfrissebb felmérések 45 százalékos támogatottságot jósolnak a Jog és Igazságosságnak (PiS). A három ellenzéki választási szövetség közül a korábbi kormánypárt, a jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) vezette tömb a szavazatok 25 százalékára számíthat, a hárompárti baloldali összefogás 13 százalékot, a Parasztpárt vezette blokk hat százalékot szerezhet. Az ötszázalékos bejutási küszöböt alulról súrolja a négy százalékon álló, Konföderáció nevű nacionalista alakulat.

Márpedig a kis pártok eredménye határozhatja meg, hogy milyen kormány alakul Varsóban. Amennyiben nem kerülnek be a parlamentbe, a PiS sima többséget szerezhet. Ellenkező esetben a Polgári Platform is hatalomra kerülhet az összes ellenzéki erő összefogásával, egyfajta „nemzeti megmentési” kabinetet létrehozva. Ennek legfőbb célja a demokrácia és a jogállam „helyreállítása” lenne, amelyeket szerintük a PiS lerombolt. Ennek érdekében a PO a szélsőjobboldalinak tartott, Lengyelország EU-tagságát ellenző Konföderációval is hajlandó lenne együttműködni, amelynek vezető politikusa, Janusz Korwin-Mikke elsősorban botrányos kijelentései miatt ismert. Nemrég például kétségbe vonta, hogy Adolf Hitler tudott a holokausztról. Korábban pedig azt mondta: a náci vezér alatt nagyobb volt a szabadság, mint jelenleg az Európai Unióban.

Képtalálat a következőre: „Janusz Korwin-Mikke”

Janusz Korwin-Mikke

Egy ilyen szövetség egyetlen közös nevezője a hatalomvágy lehet. Ez nem a kormányzásról szólna, hanem a bosszúról – mondta a Wpolityce hírportálnak Waldemar Paruch politikai elemző. A nyugat-európai politikai elit és az uniós intézmények vezetői azonban vélhetőleg jobban örülnének egy Polgári Platform vezette kormánynak, amelyben együttműködő partnert látnak. A PiS ugyanis számos kérdésben, például a bevándorlás terén ellenállt az uniós törekvéseknek, az igazságügyi reformjai miatt pedig jogállamisági eljárást indított Varsó ellen az Európai Bizottság.

Nyugat-Európának nem tetszik Jaroslaw Kaczynski pártjának a homoszexuálisokkal kapcsolatos retorikája sem. Márpedig ez a téma uralta a választási kampányt az elmúlt hónapokban. Míg a nyugati sajtó és a civil szervezetek helyzetértékelése szerint a bűnbakkeresés és a szavazatszerzés az oka a homoszexuálisokat célzó kormányzati retorikának, a PiS szerint valódi veszély fenyegeti Lengyelországot. – Civilizációnkat támadás érte nyugati határainknál, ezért meg kell védenünk magunkat. Nem lehetnek melegházasságok, a homoszexuális párok nem fogadhatnak örökbe gyerekeket – mondta egy hét eleji kampánygyűlésen Jaroslaw Kaczynski.

– Komoly ideológiai harc zajlik a hagyományos lengyel értékrendet ápolni kívánók és a kozmopolita értékeket képviselők között. A PiS a lengyel nemzeti büszkeség és nemzeti tudat fontosságára összpontosít – mondta lapunknak Dobrowiecki Péter. Az Antall József Tudásközpont munkatársa szerint elsősorban nem ez a vita fogja meghatározni a választás kimenetelét. – A PiS azért sikeres, mert javított a szegény és alsó középosztálybeli lengyelek gazdasági helyzetén – közölte a szakértő. Hozzátette: míg sokak szemében a PO két cikluson át történő kormányzása egyfajta elit, burzsoázia létrejöttét eredményezte, addig az állam megfeledkezett a szegényebbekről, akik nem részesültek azokból a juttatásokból, amit a gazdasági növekedés lehetővé tett. A PiS az elmúlt években bevezette többek között az úgynevezett 500+ programot, amellyel minden egyes gyermek után 500 zloty (39 ezer forint) havi támogatást kapnak a családok, emellett felmentették a 26 éven aluliakat a személyi jövedelemadó befizetésének kötelessége alól. A bőkezű szociális juttatások ellenére a költségvetési hiányt sikerült egy százalék alatt tartani, az állam ugyanis jelentős bevételre tett szert az elmaradt áfabefizetések behajtásából.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
    A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló eszmecsere nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.
  • Karácsonynak lesz stop, nem a stadionoknak
    A Városliget megújítását jelentő Liget Budapest projekt mellett várhatóan a nagy sportvilágversenyekhez kapcsolódó létesítményfejlesztéseket sem fogja tudni leállítani Karácsony Gergely, mert nincs rá jogi lehetőség. A megválasztott új főpolgármester tegnap mégis kijelentette, élni fog vétójogával a sportberuházások terén.
  • A németek háromnegyede nem mer nyilvánosan politizálni
    A beengedett másfél millió migráns és a romló gazdasági helyzet miatt nagy a nyomás a német eliten, akik a „bennszülötteknek” kedvező politika helyett inkább növelik a nyomást az eltérő véleményekre.
MTI Hírfelhasználó