Nincs megegyezés az albán és észak-macedón uniós csatlakozási tárgyalásokról
2019. október 15. 22:25

Az Európai Unió tagállamainak nem sikerült megegyezésre jutniuk Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről – közölte Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere Luxembourgban, az általános európai ügyekkel foglalkozó tanács keddi üléséről tartott esti sajtótájékoztatóján.

A finn politikus tájékoztatása szerint a döntést illetően nem volt egyetértés a tagállamok között, bár „túlnyomó többségük” támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Hozzátette, egyetlen ország képviselője sem mondott egyértelmű nemet a bővítésre. Megjegyezte ugyanakkor, Franciaország a 2018 júniusában rögzített kritériumoknak való megfelelést kéri a jelöltektől.

Az Albániával és Észak-Macedóniával tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdése az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozója témái közé került – közölte Tuppurainen.

Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos a sajtótájékoztatón elmondta: a bővítés ügye a csatlakozni kívánó országok érdemein alapul, ők pedig teljesítették az unió által támasztott feltételeket. Az EU-nak ez esetben teljesíteni kell ígéretét, ezt azonban nem teljesítette, ezért „a találkozó nem tartozik Európai dicsőséges pillanatai közé ” – fogalmazott.

Nem kétséges, hogy egy további halasztás rontja az unió hitelességét a Nyugat-Balkánon, és azon törekvésének sikerét, hogy erősebb globális szereplővé váljon a térségben – tette hozzá.

Az osztrák biztos reményét fejezte ki, hogy az EU-s tagországok vezetői „orvosolják” a helyzetet azáltal, hogy úgy Szkopjének, mint Tiranának zöld jelzést adnak még ezen a héten.

Michael Roth német európai ügyekért felelős államtitkár úgy nyilatkozott: nagyon csalódott, amiért az unió nem tarja be azon vállalását, amelyet már olyan sokszor megígért. A német politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a halasztás „politikai vákuumot” okozhat a térségben, amelyet más nagyhatalmak tölthetnek majd ki.

Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának napközben adott nyilatkozata szerint tragédiával ér fel az Európai Unió Tanácsának döntése, amellyel az unió végleg elvesztette, „porig rombolta” hitelességét a két ország szemében. Kiemelte, minden eszközzel kézzelfogható közelségbe kell hozni Albánia és Észak-Macedónia uniós tagságát, elkerülendő egy esetleges éles konfliktus kialakulását.

A tárgyalások részleteit ismerő források szerint Franciaország hevesen ellenállt annak, hogy megkezdjék Észak-Macedóniával a csatlakozási tárgyalásokat. Párizs úgy vélekedett, a tárgyalások megkezdése előtt az országnak még számos reformot kell végre hajtania.

Mint közölték, a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató országok szerint „a franciák a tűzzel játszanak”, ugyanis a halasztás veszélyeztetheti a régió stabilitását. Diplomaták szerint az ország számos reformot végrehajtott már az EU kérése alapján, ideértve a Észak-Macedónia nevének megváltoztatását annak érdekében, hogy hosszú vitának vessen véget a szomszédos Görögországgal.

„Reméljük, hogy Franciaország végül, egyetértve az európai törekvésekkel, csatlakozik csatlakozást támogatókhoz Észak-Macedónia ügyében. A tét az EU bővítési politikájának és a Balkán európai perspektívájának megmentése ” – fogalmazott az uniós tisztviselő.

Az Albániáról folytatott vitán Franciaországon kívül más országok, köztük Hollandia és Dánia is szkeptikusnak mutatkozott az ország belpolitikai instabilitása, a szervezett bűnözés, és bizonyos reformok elmulasztása miatt.

Tytti Tuppurainen a találkozót követően tartott sajtóértekezletén beszámolt arról is, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója tájékoztatta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) után az unióban maradó tagországok képviselőit a tárgyalások állásáról.

Elmondása szerint Brüsszel és London között intenzív tárgyalások folynak a kilépési megállapodásról, az Európai Tanács csütörtökön kezdődő, kétnapos csúcstalálkozóján tervezett elfogadása érdekében. Tájékoztatás szerint az uniós főtárgyaló véleménye szerint a megegyezés nagyon nehéz, de még mindig lehetséges a csúcstalálkozót megelőzően.

Mint közölte, a szöveget illetően a miniszterek az EU álláspontjának néhány alapvető elemére emlékeztettek, ideértve többek között az egységes piac védelmét, a polgárok jogait, valamint az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás tiszteletben tartását. A miniszterek az EU egységét hangsúlyozták, és reményüket fejezték ki az elhúzódó egyeztetések befejezését illetően. Teljes bizalmukat és támogatásukat fejeztek ki a főtárgyalóval, valamint kifejezték reményüket, hogy Brüsszel és London rendezett megoldást talál a kilépési dokumentumot illetően – tette hozzá a finn politikus.

Információk szerint Michel Barnier kedd éjfélig szabott határidőt Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hogy javaslatokkal álljon elő az ír-északír határ ellenőrzésére vonatkozóan, a brit kiválással ugyanis az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódna majd az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa.

MTI
Címkék:
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • A populista, akit Brüsszel szeret
    Brüsszel irtózik a populizmustól. A demokratákat sorra címkézi a populista jelzővel. De az infantilis populizmust, amelyet Brüsszel bábjai gyakorolnak, kedveli.
MTI Hírfelhasználó