Háborús hangulat az irodalmi Nobel-díj nyomán
2019. október 15. 23:55

Nem csitul a múlt heti irodalmi Nobel-díj odaítélése után keletkezett vihar. Az elmúlt napokban koszovói, albán és boszniai politikusok, valamint neves írók keltek ki a Svéd Akadémia ellen, amiért a szerb háborús bűnöket megkérdőjelező osztrák szerzőnek, Peter Handkének adta az idei elismerést.

Emir Suljagicnak eddig nem volt ideje Peter Handke műveit olvasni. Azzal volt elfoglalva, hogy a tömegsírok mélyén fekvő családtagjai és barátai után kutakodjon – a bosnyák író-újságíró ironikusnak szánt szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap idézte. Suljagic saját szemével láthatta a háború borzalmait: az ENSZ-békefenntartók tolmácsaként Srebrenicában volt akkor, amikor 1995-ben a Ratko Mladics parancsnoksága alatt álló boszniai szerb erők nyolcezer muszlim férfit és fiút mészároltak le a boszniai falu közelében. Ez volt a második világháború utáni legszörnyűbb háborús bűntett Európában, amelyet a nemzetközi jog népirtásnak tekint.

A szerző reakciója csak egyike annak a temérdek bírálatnak, amely Peter Handke irodalmi Nobel-díja miatt érte a Svéd Akadémiát az elmúlt napokban. Az anyai ágon szlovén származású osztrák író-költőt hivatalosan nagy hatású munkásságáért ismerték el, Handkét mégis a Szlobodan Milosevics vezette Szerbiáról és a szerbek háborús tevékenységéről alkotott véleménye miatt ostorozzák évtizedek óta. Erre maga az író is utalt a múlt héten, amikor bátornak nevezte a Svéd Akadémia döntését. Botrányok övezték a személye körüli korábbi díjátadókat is: a 2006-os düsseldorfi Heinrich Heine-díjat a tiltakozások hatására visszavették tőle, a 2014-es oslói Ibsen-díj-átadón pedig a pokolba küldte kritikusait – emlékeztet cikkében a The New York Times.

„Nagy hiba lenne elválasztani Handke irodalmi munkásságát a politikai véleményétől – írta a Politico brüsszeli hírportálon megjelent hétfői írásában Edi Rama albán miniszterelnök. – A Milosevics-rezsimet legitimálja, a népirtást, az etnikai tisztogatást és a kínzást lezseren elutasítja, vagyis Handke munkássága mélyen politikai” – teszi hozzá. Handke az elmúlt évtizedekben többször védelmébe vette a szerbeket. 1996-ban a Süddeutsche Zeitungnak írt tudósításában igazságot követelt a szerbeknek, akiket véleménye szerint méltatlanul minősített a jugoszláv háborúk gonosz szereplőjének a nyugati sajtó. Bírálói szerint azonban Handke bagatellizálja a boszniai muszlimok, illetve a koszovói albánok ellen elkövetett atrocitásokat.

Megítélésének az sem tett jót, hogy 2006-ban felszólalt Milosevics temetésén. – Nekem megadatott a szerencse, hogy elmenekülhettem arról a helyről, amelyet Peter Handke „elfelejtett” megemlíteni írásaiban – közölte a boszniai születésű, Németországba menekült Sasa Stanisic, aki ezzel kapcsolatos élményeiről írt könyvéért hétfőn nyerte el a Német Könyvdíjat. Szerbiában azonban elismeréssel szóltak Handke Nobel-díjáról: Belgrád polgármestere, Zoran Radojicsics Szerbiát szerető nagyszerű emberként és humanistaként írta le az írót.

A vezető osztrák politikusok méltatásukban nem tettek említést Handke ellentmondásos nyilatkozatairól. Alexander Van der Bellen államfő úgy vélte, sikeres, boldog nap az osztrák irodalomnak a Nobel-díj, Sebastian Kurz régi-új kancellár pedig fontos névjegykártyának nevezte Ausztria számára.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
  • A magyar kormány válságkezelésből is jelesre vizsgázott
    Jó hír számunkra, hogy a magyar nemzeti Kormány elsők között volt, akik időben meghozták a megfelelő döntéseket, elkerülve a máshol tapasztalható tragikus forgatókönyveket, így reményeink szerint a válságból való kilábalás gyors lehet.
  • Fiatal tunéziai bűnözők indultak meg Európába
    Újra a tunéziai bűnszervezetek irányítják a migrációt, ezért fiatal, büntetett előéletű migránsok érkeznek az összeroppanás szélén lévő Olaszországba.
MTI Hírfelhasználó