Emlékházavatás a magyar-székely összetartozás napján Agyagfalván
2019. október 17. 12:20

Emlékházavatással ünnepelték a magyar-székely összetartozás napját a székelyföldi Agyagfalván, az 1848-as székely nagygyűlés évfordulóján. A szerdán tartott rendezvényről a Székelyhon.ro portál számolt be.

Farkas Mózes polgármester felidézte: 1848. október 16-án a székelység az agyagfalvi réten fogalmazta meg az egységes magyar nemzetet megtestesítő király, illetve a mindenkori magyar kormány melletti hűségét, és ez a fogadalom ma is érvényes. Rámutatott, a mostani esemény azért különleges, mert először ünnepelhetik a magyar Országgyűlés által tavaly határozatba foglalt székely-magyar összetartozás napját.

Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete hangsúlyozta, hogy az 1848-as nemzetgyűlés óta senki nem vonhatja kétségbe, hogy a székelyek ugyanolyan magyarok, mint bárki más Magyarország vagy Erdély területéről. Erről pedig éppen maguk a székelyek döntöttek.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke kijelentette: nemhogy egy nemzet, de még egy család életében sem mindegy, hogy miként emlékezünk, hiszen a hibák állandó felemlegetése legalább annyira rossz, mintha mindig mindent elnéznénk egymásnak. "Nekünk ma feladatunk van. Nem csupán magyarok szeretnénk maradni, hiszen az máshol is lehetséges. Erdélyben, Székelyföldön kell méltó életet teremteni magunknak magyarként - idézte Markó Bélát a Székelyhon.

Antal István, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke elmondta: a helyiek több mint száz éve szerették volna létrehozni az agyagfalvi nagygyűlés emlékházát, de csak 2013-ban kezdhették el az épület alapozását, amely nehézségekkel teli építkezés után csak mostanra készült el.

Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke úgy vélte, hogy csak akkor lehet jövőt építeni a szülőföldünkön, ha az kölcsönös tiszteleten és elfogadáson alapul a többségi nemzet tagjaival. "Olyan sokat küzdött a nemzet, olyan sokat harcoltunk, hogy talán nekünk fiataloknak most már az lenne a feladatunk, hogy jó békéket is kössünk" - zárta beszédét.

A magyar Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította a magyar-székely összetartozás napjává október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját.

Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek hitelesen mutatják be az eseményeket és ezek következményeit.

Fotók: Fülöp Lóránt

MTI
Címkék:
  • „Befolyásolási művelet” az októberi választáson
    Földi László: Az antagonizmusban lévő ellenzéki pártok a koncon való veszekedés miatt szétmarcangolnák egymást, de a külső erőtér ennek az elkerülésére elképesztő pénzt öl a 2022-es projektbe.
  • A migránsokat hajtja a közelgő tél
    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte a svéd Ylva Johansson leendő uniós belügyi biztostól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét az Európai Parlament már elfogadta a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállami szintű tárgyalások megrekedtek.
  • Tetemre hívás
    A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
MTI Hírfelhasználó