Horvátország a jogutódlási megállapodás betartását kéri Szerbiától
2019. november 13. 23:38

Horvátország ragaszkodik hozzá, hogy Szerbia betartsa a jogutódlási megállapodást, és a megfelelő arányban ossza el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (SFRJ) szétesése utáni vagyont - mondta Andreja Metelko-Zgombic, a horvát külügyminisztérium államtitkára csütörtökön Zágrábban,a volt jugoszláv tagállamok jogutódlási bizottságának ülését követően.

A Vecernji List című horvát napilap szerdán arról írt: Jugoszlávia szétesése után az ország külföldi székhelyű, vegyes pénzintézeteinek számláin 645,55 millió amerikai dollár volt, Horvátország ebből 148,5 millió dollárt követel magának.

A jogutódlási megállapodás szerint - amelyet 2001-ben Bécsben írtak alá a volt tagállamok akkori külügyminiszterei, és 2004-ben hatályba is lépett - a pénzvagyonból az elfogadott kulcs alapján a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 38, Horvátország 23, Szlovénia 16, Bosznia-Hercegovina 15,5 és a mai Észak-Macedónia 7,5 százalékban részesül.

Miután a téma napirendre került, Szerbia arról értesítette a fent említett országokat, hogy a banki számlák egyenlege jelenleg csak 56 millió dollárt tesz ki, és nem adott magyarázatot arra, hova tűnt a többi pénz - írta az újság.

Hozzátették: Zágrábnak bizonyítéka van arra, hogy Belgrád a kilencvenes években 690 millió dollárt költött a szerb vállalatok külföldi adósságainak törlesztéseire.

Metelko-Zgombic újságíróknak úgy nyilatkozott: az ülésen a többi napirend között erről is tárgyaltak.

Zágráb ragaszkodik hozzá, hogy Szerbia betartsa a jogutódlási megállapodást, és a megfelelő arányban ossza el a 645 millió dollárt - mondta, majd hozzáfűzte: amennyiben Belgrád jogellenesen elköltötte ezt a pénzt, megoldást kell találnia arra, hogy kompenzálást nyújtson a többi érintett államnak.

A bizottság a Zágrábi találkozót megelőzően 18 év alatt mindössze négyszer ülésezett: 2002-ben még informálisan Szkopjében, 2007-ben Brdo pri Kranjuban, 2009-ben Belgrádban és 2015-ben Szarajevóban.

A zágrábi ülésen a felek arról is megállapodtak, hogy felgyorsítják a folyamatokat, és gyakrabban találkoznak.

A horvát államtitkár szerint a megállapodásban foglaltak végrehajtása azért is történik ilyen lassan, mert minden döntést egyhangúlag kell meghozni. "Mondhatom, hogy ennek értéke is van, mert ha minden ország egyetért, akkor biztosan számíthatunk a megbeszéltek végrehajtására" - húzta alá.

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé - közölte az Akadémia kedden az MTI-vel.
  • Orbán Viktor francia republikánus vezetővel tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Francois-Xavier Bellamy-t, a francia Republikánusok EP-képviselőcsoportjának vezetőjét; a politikus vezeti majd a Polgári Magyarországért Alapítvány szerdai "Európa cenzúrázatlanul" című webkonferenciáját.
  • Indokolatlanok a felhatalmazási törvényt ért kritikák
    Indokolatlanok a felhatalmazási törvényt ért kritikák, mert az elsők között adta vissza a magyar kormány a felhatalmazást a parlamentnek - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Info Rádió keddi, Aréna című műsorában.
MTI Hírfelhasználó