Kéttucatnyi halálos áldozata lehet a bolíviai válságnak
2019. november 17. 11:02

Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságának (IACHR) összesítése szerint huszonhárom ember halt meg Bolíviában a válság kirobbanása óta.

A washingtoni székhelyű szervezet helyi idő szerint szombaton közzétett jelentésében azt írta, hogy 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek, és csak az elmúlt egy napban a rendőrség és a katonaság erőszakos intézkedéseinek következtében kilencen haltak meg és 122-en sebesültek meg Cochabamba városában.

Pénteken az ország középső részén fekvő Cochabambánál súlyos összetűzések voltak a biztonsági erők és Evo Morales lemondatott államfő hívei között. A rendőrség közlése szerint az áldozatok Moralesszel rokonszenvező kokatermesztők voltak, és el akartak jutni a városba, de a rendőrök és katonák feltartóztatták őket, mert lőfegyverek, házilag készített gránátvetők és robbanóanyagok voltak náluk. A hatóságok mintegy 170 embert őrizetbe vettek.

Az IACHR közlése szerint az ideiglenes kormány szombaton rendeletet adott ki, amelyben felmenti a felelősségre vonás alól a rend helyreállításában részt vevő, erőszakot alkalmazó katonákat. A szervezet elítéli ezt, és úgy foglal állást, hogy a Jeanine Ánez ideiglenes elnök által is aláírt rendelet nem felel meg az emberi jogok védelmét szabályozó nemzetközi normáknak, és erőszak alkalmazására ösztönzi a hadsereget a tüntetők ellen.

Evo Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.

Morales lemondása után Mexikóban kapott menedéket, de bejelentette, hogy kész a lehető leghamarabb hazatérni. Miután a parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, szerdán Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar.

Csütörtökön új választások megtartásáról állapodott meg az Ánez által beiktatott bolíviai átmeneti kormány Morales pártjának parlamenti képviselőivel.

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: elkötelezettek vagyunk a jogállamiság mellett
    Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről.
  • Ellenzék, vagy amit akartok
    Némi mazochizmustól áthatva elolvastam az ÉS című libsi tébolyda cikkét, melyet „A rendszerkritikai alapállás stratégiája” címmel Magyar Bálint és valami Kozák nevezetű szociológus jegyez. Borzasztó élmény volt.
  • Két baloldali lista lehet a Momentum és a DK között dúló harc eredménye
    A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
MTI Hírfelhasználó