Putyin: 70 százalékra kell növelni a modern fegyverzetek arányát
2019. november 22. 17:31

Hetven százalékra kell növelni a közeljövőben és ezen a szinten tartani a korszerű fegyverek arányát az orosz hadseregnél és flottánál - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán, a Moszkvához közeli Novo-Ogarjovóban.

Hangsúlyozta, hogy a hadászati nukleáris erőknél, "amelyek kulcsszerepet játszanak a potenciális agresszor feltartóztatásában és az erőegyensúly fenntartásában a világon", ennek az aránynak még magasabbnak kell lennie.
   
Putyin szerint a modern fegyverek aránya jelenleg meghaladja a 68 százalékot. Mint mondta, az orosz fegyveres erők egyes eszközei a tulajdonságaikat tekintve évekkel a külföldi analógiáik előtt járnak.
   
Bejelentette, hogy 2020-ban megkezdődik a 2033-ig szóló állami fegyverkezési program és a hadiipari komplexum fejlesztésének előkészítése, aminek célja "a fegyverek és a technika minőségi és mennyiségi mutatóinak növelése".
   
"Nagy pontosságú korszerű és perspektivikus fegyvertípusokról, valamint lég- és űrvédelmi eszközökről van szó" - hangoztatta Putyin.
   
Szavai szerint a beszerzési program keretében a katonai termékek előállításánál figyelembe fogják venni a mesterséges intelligencia alkalmazását. Egyúttal növelni fogják a felderítő és csapásmérő drónok, a lézer- és hiperszonikus rendszerek, a harctéri robotizált komplexumok és az új műszaki elveken alapuló fegyverek gyártását.
   
Fontosnak nevezte, hogy az orosz fegyveres erőket a tudomány és a technikai legújabb vívmányaival szereljék fel. Megismételte állítását, miszerint mára sikerült egy lépéssel előbbre jutni a világ többi katonai hatalmával szemben, "ami ritka jelenség a legújabbkori történelemben".
   
A jelenlegi, 2018 és 2027 közötti időszakra érvényes, tavaly januárban elfogadott állami fegyverkezési program 20 ezer milliárd rubeles költségvetéssel számol, amelyből 19 ezer milliárd rubelt fegyverek beszerzésére, javítására és fejlesztésére, ezer milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre kell fordítani. (A rubel jelenleg 4,75 forintot ér.)
   
Az RBK című gazdasági napilap szerint ebből az a keretből folyik az Sz-500-as légvédelmi rendszer, valamint a Szarmat és a Rubezs interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése, továbbá a Topol hadászati rakétarendszer Jarszra való lecserélése.
 

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: elkötelezettek vagyunk a jogállamiság mellett
    Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről.
  • Ellenzék, vagy amit akartok
    Némi mazochizmustól áthatva elolvastam az ÉS című libsi tébolyda cikkét, melyet „A rendszerkritikai alapállás stratégiája” címmel Magyar Bálint és valami Kozák nevezetű szociológus jegyez. Borzasztó élmény volt.
  • Két baloldali lista lehet a Momentum és a DK között dúló harc eredménye
    A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
MTI Hírfelhasználó