Macron katonai tiszteletadással búcsúztatta a Maliban meghalt francia katonákat
2019. december 2. 18:21
REUTERS/Charles Platiau
Emmanuel Macron francia államfő katonai tiszteletadás mellett búcsúztatta el hétfőn Párizsban a Maliban múlt héten meghalt 13 francia katonát, akik a köztársasági elnök szavai szerint Franciaországért és a Száhel-övezet népeiért haltak meg.
Az államfő mintegy 2500 meghívott vendég, köztük a meghalt katonák hozzátartozói és közéleti emberek előtt mondott ünnepi beszédet a nemzeti zászlókkal letakart koporsók előtt, amelyeket a bajtársak vállukon, dobpergés kísértében vittek be az Invalidusok udvarára, és helyeztek el Emmanuel Macron előtt.
A köztársasági elnök mintegy félórás beszédében név szerint megemlékezett valamennyi katonáról, felidézte a pályafutásuk legfontosabb állomásait, üdvözölve a bátorságukat és az emberi kvalitásaikat.
A katonák múlt héten vesztették életüket Maliban, amikor összeütközött két helikopterük a dzsihadisták elleni hadműveletben.
"Fejet hajtok az áldozatuk előtt. Mindannyiunkért haltak meg" - mondta Emmanuel Macron. "Hadművelet közben haltak meg, Franciaországért, a Száhel-övezet népeinek védelméért, honfitársaik biztonságáért, a világszabadságért, mindannyiunkért, akik itt vagyunk" - tette hozzá, mielőtt a Becsületrend posztumusz lovagi fokozatást adományozta valamennyiüknek.
Jean-Claude Coutausse /Le Monde
Az ünnepi búcsúzatáson megjelent Ibrahim Boubacar Keita mali elnök, Nicolas Sarkozy és Francois Hollande volt francia államfők, valamint Edouard Philippe miniszterelnök és a francia pártok vezetői.
A 13 katona halála miatt Franciaországban újraindult a vita a katonai szerepvállalásról a Száhel-övezetben, ahonnan az ellenzéki radikális baloldal csapatkivonást szorgalmaz.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön bejelentette, hogy kész felülvizsgálni Franciaország "beavatkozási eszközeit" a Száhel-övezetben, és egyben arra kérte európai szövetségeseit, hogy jobban vegyenek részt a terrorizmus elleni küzdelemben a régióban. Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a franciák 58 százaléka ugyanakkor támogatja, hogy a francia erők továbbra is részt vegyenek a rendfenntartásban az afrikai térségben.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
Bizalmi kérdés, szavahihetőnek tartjuk-e a történészt, amikor azt állítja: igyekszik sokoldalúan bemutatni a különféle élethelyzeteket. Ablonczy Balázst különösen foglalkoztatja, mi mindent fed el Trianon. Traumákról, tévhitekről, illúziókról is olvashatunk a napokban megjelent Ismeretlen Trianon című könyvében.
A nyugati média szemében egyfajta kulturális eretnekségnek minősül, hogy a magyar kormány nem hajlandó alávetni magát az Európai Uniót vezető személyiségek tekintélyének, sem a hollywoodi ultraprogresszív konszenzusnak.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
