Brazília nem tud véget vetni az erdőirtásnak segítség nélkül
2019. december 8. 17:57

Brazília nem tud véget vetni az erdőirtásnak Amazóniában a fejlett országok segítsége nélkül – mondta Ricardo Salles, a latin-amerikai ország környezetvédelmi minisztere az ENSZ madridi klímakonferenciáján.

Brazília mindent megtesz azért, hogy csökkenjen az illegális erdőirtás mértéke, de szüksége van segítségre – hangoztatta Salles az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 25. éves ülésén (COP25) résztvevő tárcavezető jelezte: a fejlett országok már évekkel korábban támogatást ígértek. Arra hivatkozott, hogy a 2015-ben kötött párizsi klímaegyezmény hatodik cikke kimondja: a fejlett országoknak segítenie kell a fejlődőket a klímaválság hatásainak kezelésében.

Ezzel szemben Jair Bolsonaro brazil elnök még nyáron azt mondta: Brazíliának nincs szüksége segítségre, és a nyugati országok által felajánlott összegeket inkább Európa újraerdősítésére kellene fordítani.

Salles igyekszik megnyugtatni a madridi klímakonferencia résztvevőit, akik aggódnak Bolsonaro környezetpolitikája miatt. Brazília a párizsi klímaegyezmény keretében arra kötelezte magát, hogy 2030-ra nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét, és nagy kiterjedésű erdősítési tevékenységet folytat.

Ezzel szemben Bolsonaro számos olyan rendeletet hozott, amelyek egyik legnagyobb támogatójának, a mezőgazdasági lobbinak kedveznek. Az elnök úgy döntött, hogy nem jelöl ki újabb természetvédelmi területeket, és nagyobb mértékben hasznosítja az Amazonas régióját. Jair Bolsonaro emellett azzal vádolt meg aktivista csoportokat, hogy ők gyújtották a tüzeket kormánya aláásása érdekében.

Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint az azelőtti évben. Ez volt a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el a térségben.

Brazília Németországtól és Norvégiától is jelentős összegeket kapott az erdőirtás mérséklésére. Norvégia 1,2 milliárd dollárral (360 milliárd forinttal) járult hozzá a brazíliai Amazónia Alaphoz annak 2008-as létrehozása óta. Ugyanakkor a közelmúltban mindkét európai ország felfüggesztette a támogatást a segélyek szellemiségével szembemenő kormányzati politikákra hivatkozva.

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Trianoni emlékmű: avatás huszadikán
    Nemsokára mindannyian megnézhetjük és bejárhatjuk az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
  • Rákosi-klónok
    Csak azt nem értem, ilyen fenyegetés után mit csinálnak az állítólagos jogvédők, ideértve az Orbán börtönéről sivalkodó Szél Bernadettet, az összes libsi nem kormányzati szervezetet, Věra Jourovát, a holland miniszterelnököt és társaikat?
  • Egy felmérés szerint tombol az öncenzúra az Egyesült Államokban
    A megkérdezetteknek közel kétharmada fél őszintén elmondania a véleményét egy Egyesült Államokban készült felmérés szerint. A baloldal „puha diktatúrája” még a mérsékelten liberális érzelműeket sem kíméli.
MTI Hírfelhasználó