Johnson nem engedélyezi az újabb skóciai függetlenségi népszavazást
2020. január 14. 21:25

Elutasította kedden az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését Boris Johnson brit miniszterelnök.

Nicola Sturgeon skót kormányfőnek küldött, a Downing Street által ismertetett levelében Johnson leszögezi: Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
   
A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
   
Boris Johnson keddi levele szerint a brit kormány változatlanul a skót nép e demokratikus döntéséhez, valamint Nicola Sturgeon és Alex Salmond ígéretéhez tartja magát.
   
A brit miniszterelnök közölte: ennek alapján nem áll módjában teljesíteni azt a kérést, hogy London adja át az újabb függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges döntési hatásköröket Skóciának.
   
Nicola Sturgeon a decemberi nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
   
A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.
   
Nicola Sturgeon - aki az SNP vezetőjeként tölti be a skót miniszterelnöki tisztséget - már az idei év második felében szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, és a decemberi választás után Johnsonnak küldött levelében felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának hatáskörét.
   
Hozzátette: ha a brit kormány ezt elutasítja, nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul.
   
A skót kormányfő ezzel alig burkoltan jogi eljárást helyezett kilátásba London ellen elutasító döntés esetére.
   
Keddi válaszlevelében Boris Johnson azonban leszögezte: a skót nép annak az ígéretnek az ismeretében voksolt döntő többséggel az Egyesült Királyság egyben tartása mellett, amely szerint a népszavazási döntés egy nemzedéknyi időre szól.
   
A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint egy újabb függetlenségi referendum csak meghosszabbítaná a Skóciára már egy évtizede jellemző politikai stagnálást, és ismét a skót iskolák, kórházak és munkahelyek látnák kárát az Egyesült Királyság szétbontását célzó kampánynak.
   
A skót kormány a decemberi választás után közzétett egy 38 oldalas tanulmányt az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érvekről.
   
A tanulmány szerint a 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.
   
A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság - várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján - kilép az EU-ból.
   
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
   
Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból. A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.
 

MTI
Címkék:
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó