Az uniós klímastratégia költségeit a legnagyobb szennyezők fizessék
2020. január 21. 16:11

Az Európai Unió (EU) klímastratégiájának kialakításakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költségvetési teherrel, és ne hátráltassák a gazdasági növekedést - jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (Ecofin) a szaktárca tájékoztatása szerint.

Képtalálat a következőre: „ecofin”

A Pénzügyminisztérium (PM) által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény alapján az európai Zöld Terv (Green Deal) pénzügyi vonatkozásairól szóló vitában a magyar tárcavezető kifejtette: Magyarország egyetért az unió klímacéljaival, de világossá kell tenni, hogy ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat.

Az unió új növekedési stratégiáját megfogalmazó, ezermilliárd eurónyi fenntartható beruházást célzó Zöld Terven belül nagy szerep hárul az úgynevezett Igazságos Átállást Támogató Alapra. Ez a karbonsemlegességre történő átmenet során a leginkább hátrányosan érintett régiókat hivatott segíteni - tájékoztatott a tárcavezető.
   
Mint mondta: éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a Bizottság által javasolt allokáció értelmében Magyarország csak minimálisan, 1,2 százalékkal részesedne az átállást segítő forrásokból. Testreszabott ösztönzőrendszerre van szükség - emelte ki Varga Mihály hozzátéve, hogy minden tagállam eltérő energiaszerkezettel rendelkezik, Magyarországon például a földgáz helyettesítené a szennyezőbb technológián alapuló szénerőműveket, jelentősen csökkentve így a hazai szén-dioxid-kibocsátást.
   
A miniszter aggályát fejezte ki, hogy az ezt célzó beruházásokat kizárhatják a támogatások köréből, a földgáz ugyanis hasznos eszköznek tekinthető az energia-átmenet során. Nagyobb hangsúllyal kellene figyelembe venni a tagállamok sajátosságait is: a nyugat-európai országoktól eltérően - ahol sokan vállalatok által tulajdonolt bérházakban laknak - Magyarországon a többség saját tulajdonú ingatlanban él, így a vállalkozásoknak biztosított pénzügyi eszközök nem nyújtanának segítséget az otthonok felújításához - mutatott rá Varga Mihály.
   
Az uniós pénzügyminiszterek a digitális gazdaság adóztatását is érintették. Varga Mihály elmondta: fontos, hogy a digitális cégeket hasonlóan lehessen adóztatni, mintha hagyományos üzleti modellben végeznék tevékenységüket. Ugyanakkor Magyarország határozottan elutasítja az olyan megoldásokat, amelyek a valós gazdasági tevékenységet és a meglévő nemzetközi adóztatási sztenderdeket figyelmen kívül hagyva adóztatnák a vállalatok nyereségét - közölte a PM.

MTI
Címkék:
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó